Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)

Pókbangó, Ophrys sphegodes

kozási szokásait azonban még mindig nem kellően ismerjük. A trópusi rokonsága (hozzávetőlegesen 40 faj) alapján elképzelhető, bogarak lárvái a tölgyfa korhadékokban elszaporodó gombamicéliumokból táplálkoznak.

A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) kb. 8 cm hosszú (!), nálunk 7 faja él, de Dél-Pest megyében csupán egyetlen faja fordul elő. Irodalmi jelentőségű adat a rovarfajra Cegléden, ugyanis Kárpáti Aurél szeretett városáról emlékezve, gyermekkori élményként írta meg a Kámán-erdő-beli szarvasbogarak emlegetésekor. Szerencsés kutatóként a nagy szarvasbogarat több helyen is megfigyeltem már Cegléd és Albertirsa határában, viszont a körösi Nagyerdőben még nem „botlottunk” bele, pedig ott tölgy bőven van. Eszmei értéke kétezer Ft.

Mindez is jelzi, hogyha az erdőkben van természetes anyagvisszapótlás, illetve a lebontó szerveztek (pl. hangyák, szúbogarak, cincérek) szorgalmasan és sikeresen dolgoznak. Kedves élmény a körösi erdőkből, hogy amint a közelmúltban kis kolléganőmmel egy tölgyfatörzsre ültünk (volna) le, a rönk hatalmas robajlással roppant össze. A szúbogarak, cincérek, esetleg a szarvasbogarak lárvái valóban alapos munkát végeztek a törzsben. A gyöngyvirágos tölgyesbeli faderék 69 cm átmérőjű volt... A következő fajokat határoztuk meg - az ijedtség múltával: tölgy kéregszú (Scolytus intricatus), kétalakú púposszú (Xyleborus dispar), pikkelyes fenyőszú (Hylesinus fraxini), valamint négy cincérfaj: diófacincér (Megopis scabricornis), keskeny tölgycincér (Stenidea genei), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) és tölgy díszcincér (Clytus tropicus).

A félelmetesnek tűnő szarvasbogár példányok hossza rágóikka! valójában a hím állatokra értendő; a nőstények kevésbé félelmetesek, rágójuk csak 3-4 mm hosszú. Az állománycsökkenés országszerte nem a természetes ellenségeik (pl. harkályok, vagy rágcsáló emlősök) miatt következett be, hanem a tölgyesek rövidebb vágási fordulója következtében nehezedtek meg a bogarak életesélyei. Rövid tuskón, ághulladékon a lárvák nem találnak megfeleli táplálékot. Az idős fák revesedő részem szintén megfigyelhetők, az imágók pedig 1 -2 km röptávot számítva, mindig csak e körzetbe eső tölgyek, esetleg bükkfák környékén mutatkoznak.

Júniusban rajzanak, akárcsak az ormányos bogarak, viszont a lárvaállapot nem négy, hanem öt évig tart. A lárvából létrejött báb, a bábkamrában szinte ijesztőbb, mint maga az imágó. Összesen tehát hat év alatt fejlődik ki egy petéből - szerencsés esetben egy bogár. Az elmondottakból tehát az is következik, hogy akár az alföldi természetvédelem s erdőgazdálkodás biológiai szemléletének mértékét, érvényesülését, ennek a munkának a hatékonyságát is jelzi, mennyi szarvasbogár, vagy orrszarvú lesz vidékünkön.

CKU 2000. 8 (30): 12.

13