Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
III. fejezet: Cegléd környéki védett területek
réti peremizs, Inula britannica réti perje, Poa pratensis réti sás, Carex distans rostostövű sás, Carex appropinquata sédkender, Eupatorium cannabinum soványperje, Poa triviális sulymos sás, Carex spicata széleslevelű gyékény, Typha latifolia sziki cickafark, Achillea asplenifolia sziki kerep, Lotus tenuis szöszös bükköny, Vicia villosa szürke ászát, Cirsium canum tarackbúza, Agropyron repens tarackos tippan, Agrostis stolonifera tarlóvirág, Stachys annua tengeri bársonykerep, Tetragonolobus maritimus torzsika, Ranunculus aceleratus tövises iglice. Ononis spinosa úszó békaszőlő, Potamogeton natans üstökös pacsirtafű, Polygala comosa vesszős kutyatej. Euphorbia virgata vetési bükköny, Vicia angustifolia vidrakeserűfű. Polygonum amphibium vízi gamandor, Teucrium scordium vízi hídőr, Alisma plantago-aquatica vízi kányafű, Rorippa amphibia vízimenta, Mentha aquatica vízi mételykóró, Cenanthe aquatica vízi peszérce, Lycopus europaeus vízmelléki csukóka, Scutellaria galericulata zsombék sás, Carex elata 3. A ceglédi szikes tavak élővilága A Pest megyei Tanács 1990-ben védetté nyilvánította a Cegléd határában levő szikes tavakat, időszakosan vízborított szikes legelők egy részét (140,4 ha), nevezetesen a Cigányszék-Süppedéki-tó, Nagyszék, Vamyas egy része, Pörös nádasa és az Egres-tó értendő alatta. Tudomásunk szerint e területen csak Boros és Szollát végzett feltáró munkát előttünk, a madártani megfigyeléseket pedig Gábor Lajos folytatott a Cigányszéken. Utób-93
