Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

III. fejezet: Cegléd környéki védett területek

és középső részén találhatók, így a természetvédelmi feladatok megoldása itt hozhat legjobb eredményt.

Németh (1978) szerint a Duna-Tisza közi és a dunántúli pókbangó állományok különböznek egymástól, akadnak közöttük mediterrán ökotípusok is. Sapsál (1985) öt szín- és alaktani változatot írt le, de a Csíkos-széi-i populáció elég egységesnek bizonyult, lényeges eltérések mutatkoztak viszont a bugaci, a fülöpszállási, a kunpeszéri, az apajpusztai és a csákvári egyedekhez képest. A virágmorfológiai sajátságok kevésbé, viszont a növények magassága és a virágzatonkénti virágok száma évjárati függőséget mutatott, de még az is tisztázandó, hogy az eddigi rendszertani besorolás mennyiben felel meg a hazai állományok bélyegeiből kapott tényeknek. Sapsál (1985) bizonyos taxonómiai ellentmondásokra is felfigyelt.

Mivel e virágalaktani vizsgálatoknak igen nagy jelentősége van a hazai pókbangó állományok védelmében, célszerű a virágszerkezetet bemutatni (46. ábra) a pontos állományfelvételezések érdekében. Sapsál (1985) a virágajak hosszában normális eloszlást figyelt meg, ugyancsak a rajzolat hosszában, de a virágajak szélessége 0,6-0,9 cm tartományban azonos gyakoriságú (47. ábra). Változatosnak tűnik az egyes pókbangók növénymagassága is, a ceglédi pókbangók átlagosan 15,1 cm magasak, de meglepőnek tekinthető, hogy a 11,15, 20 és 22 cm magas példányok igen ritkán fordultak elő a Csíkos-szélen (48. ábra).

Egy virágzatból általában 3-5 virág fejlődik, de ennek is szembetűnő az évjárati ingadozása, akárcsak a növénymagasságnak vagy a virágzási időpontnak. Többnyire 10-13 mm hosszú toktermések alakulnak ki, így a mindenkori időjárás és más környezeti tényezők mellett a magoncok lehetséges számát a virágzatok mérete (virágszáma is) befolyásolja.

A Csíkos-szélen és a Vásártér mögötti gyepen nagy számban élő védett fajok közül főleg két orchidea-faj virágzási sajátságait vizsgáltuk az elmúlt évtizedben. A Csíkos-szélen kapott adatok alapján úgy látszik, hogy a

pókbangó ápr. legvége-jún. eleje (x=máj. 19.),

agárkosbor ápr. vége-máj. vége (x=máj. 23.),

mocsári kosbor máj. eleje-jún. legeleje (x=máj. 24.), valamint a

poloskaszagú kosbor máj. közepe-jún. közepe (x=jún. 5.)

között virágzik (49. ábra).

Az év elejétől, illetve egész (évi) ciklusra (virágzástól virágzásig) számított napi átlaghőmérséklet hőösszege 0 és +5 C felett, továbbá az április-májusi maximum hőmérséklet pozitív értékeinek összeg igen szoros kapcsolatban áll az állományok (fő)virágzásával. Ugyanígy a csapadékmennyiség is meghatározó, amely a növények életfolyamatait, s a ta-83