Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
III. fejezet: Cegléd környéki védett területek
III. FEJEZET Cegléd környéki védett területek 1. Csíkos-szél és a Vásártér mögötti gyep A két világháború közötti nagykőrösi (30-as években), majd a 70-es években az albertirsai (Papp Erzsébet jóvoltából) természetvédelmi törekvések után 1979-82 között talán a ceglédi orchideás rétek legérdekesebb két területe mutat leginkább előre. Itt ugyanis fokozott védelemre szoruló fajokkal találkozhatunk, s épp a védelem kinyilvánításával sikerült egy szűklátókörű gazdasági akció prédájától menteni a 15,2 hektárnyi gyepet. A felfedezés után megszűnt a környéken a talaj meliorizációja és legfőképp a gyeptörés! Szollát Györggyel együtt tettük meg a bejelentést, ma főként a Csíkos-szél élvez nagyobb ismertséget és nagyobb iránta is az érdeklődés; a Vásártér mögötti gyep pedig e kötet szerzőjének az egyedüli bejelentése nyomán vált ismertté. Az első közlemények (Szollát, 1982a és b), majd számos Botanikai Szakosztály-beli előadás a Cegléd környéki kistájak megismertetését szolgálták. Surányi (1991a) csak egy vázlatos növényfaj-jegyzéket közölt a Botanikai Közleményekben, Albertirsától Nagykőrösig terjedő térségről (vö. 42. ábrával). Az 1990-ben országos jelentőségű védett területté nyilvánított Csíkos-szél talajtani {Bori, 1987), taxonómiai és cönológiai (Surányi, 1982-től: pl. 1991b), továbbá az orchidea-fajok virágbiológiai (Sápsál, 1985; Surányi, 1991b), s komplex botanikai (Vidéki-Molnár-Sulyok, 1991-től) vizsgálata jelzi a kutatók fokozott érdeklődését. Az orchideás rétek hatósági felügyelete, időközben a jogszabályok változásai és a szemléletmódbeli különbségek ellenére - a Vásártér mögötti gyep értékeire is felfigyeltek. így Lörincz a poloskaszagú kosbor és pókbangó állományra, vagy Szujkóné-Lacza a szártalan csüdfű populációra utánunk maga is rátalált. A Csíkos-szél az Örkényi út mellett, a Gerje (Csíkos)-patakhoz simuló rétet foglalja magába; a 40-es út mögötti olajfüzes, a csapadékvíz levezető kanális, s egy földút határolja a nevezetes védett rétet (43. ábra). Területe 15,2 ha (a Búzakalász és Kossuth MgTSz, illetve a Cegléd Önkormányzat tulajdoni bejegyzésű), nevét a Gerjében élő csíkhalakról kapta (Nemachilus barbatulum, Misgurnus fossilis). A Csíkos-széli ősgyep (Festu-77
