Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

zebracsiga, Zebrina detrita zöld gyík, Lacerta viridis zöld küllő, Picus viridis zöld varangy, Bufo viridis

Horváth (1982) csak igen vázlatosan írt Cegléd környékének állatvilágáról, most is csak arra szorítkozhattunk, hogy a fontosabb és általunk meghatározott Gerje-patak menti fajokat ismertessük. Szollát (1982 a és b) lényegesen részletesebb, igen sok terepmunkát vállaló munkában végezte a növényvilág fajainak felmérését. Néhány kérdésben, elsősorban új fajok felfedezése Cegléden - e sorok írójával közösen tették meg a bejelentést a természetvédelmi hatóságoknak. Közel száz növény- és mintegy 80 állatfaj található az előbbi jegyzékben, ami eleve nem lehet teljes - ennek tudatában vagyunk -, mert a kutatásaink elsősorban az albertirsai, ceglédberceli, Cegléd-újvárosi, törteli és tószegi kisebb mintaterületekre terjedtek ki.

A Gerje-Perje vízrendszer több tekintetben különböző jellegű, hisz a Gerje valódi élő vízfolyás (a pilisi szőlőkben bukkan elő a forrása), forráseredetű mellékágakkal, amelynek a vizét Ceglédbercelen öntözésre használják (500 1/p vízkivétel), Cegléden pedig a patakot jelentékeny mennyiségű szennyvíz terheli, amely csak Törtei alatt kezd ismét kitisztulni. A kőröstetétleni víztisztító kedvező a Gerje-Perje vízminőségére is, tudva azt, hogy a Perje egyrészt talajvízelvezető ág, számtalan peszticid származék és a cifrakerti magas hőfokú termálvíz, illetve a ceglédi szennyvíz egy részének a befogadója.

Természetesen a Perje még így is sokkal tisztábbnak tekinthető, mint pl. a Zagyva vagy a Kőrös-ér. A kedvezőtlen változások regisztrálása mellett, az utóbbi időben az is észrevehető, hogy a ceglédi Konzervgyár és más élelmiszeripari üzemek jobb minőségű vizet bocsátanak a Gerjébe, de a sok éves károsító hatás és tisztítatlan szennyvizek lerakódásai még sokáig fogják csúfítani a medret; csak magas vízállás idején remélhető a meder tisztulása. A mederkotrást azért nem látjuk megoldhatónak, mert a nyári munkálatok idején a vizes iszapba húzódó csíkhalak populációja nagyon megsínylené a munkagépek talajkotró tevékenységét.

Főleg az alacsonyabb rendű állatfajok számbavételében látunk még nagyon sok tennivalót, bár az sem kizárt, hogy akár már a közeljövőben

53