Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

11. táblázat

Cegléd havi átlaghőmérséklet adatai 1901-1990 között

Hónap

1901-1930’1931-1960”

1961-1990'”

ÁTLAG

Január-0,7-2,3-1,7-1.6

Február

0,8-0,2

1,5

0,7

Március

6,0

5,0

5,9

5,6

Április

10,9

11,0

11.5

11,1

Május

16,7

16,4

16,6

16,6

Június

19,6

19,7

19,8

19,7

Július

21,6

21,8

21,3

21,6

Augusztus

20,6

21,1

20,7

20,8

Szeptember

16,4

16,8

16,9

16,7

Október

11,1

10,7

11,2

11,0

November

4,8

5,2

5,2

5,1

December

1,2

0,6

0,8

0,9

ÁTLAG

10,8

10,6

10,7

10,7

Réthly-Bacsó (1938) adatai

Varga-Haszonits (1977) adatai

A Ceglédi Meteor. Állomás mérései

A havi és az évszaki csapadékösszegek lényegében hasonló jelleget mutatnak, vagyis az átlaghőmérséklet és a csapadékmennyiség elég jól, oksági kapcsolatba hozhatók. Különösen a téli és nyári időszakokban különböztek a vizsgált 30 éves periódusok, hasonlóan a hőmérsékleti adatokhoz. Az áprilisi, júniusi, szeptemberi és októberi csökkenő csapadékmennyiség, továbbá a júniusi és novemberi enyhe emelkedés arra utal, hogy az elkövetkező időszakban is melegebb és szárazabb idő lehet a domináns (vö. 13. táblázattal).

Tapasztalataink szerint DK-Pest megyében közel 1,5 °C ingadozás is lehetséges az átlaghőmérsékletben, amely a korábban felsorolt tényezők összegeződéséből állt elő. A tengerszint feletti magasságnak és a szélességi foknak is módosító szerepe lehet, így É-D irányban 0,4-0,9 °C, s NY-K irányban 0,27 °C , illetve a magasság következtében pedig 0,2-0,4 °C/100 m eltérések mutatkoznak.

Rakonczai (1972) szerint is a csapadékmennyiség évi eloszlásában kettős maximum figyelhető meg, de újabban kevésbé egyértelmű, különösen úgy, hogy a tenyészidőszakra megközelítőleg 500 mm csapadék esik. Igen szeszélyes éghajlati elem, s nagyban változik egyes években, az évek so-40