Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása
9. táblázat A lejtési szög szerepe a talajfelszínre jutó besugárzási energia mennyiségére (Péczely, 1979) Március 21-én Június 21-én ÉVI átlagban Kitettség0° 10° 25° 0° 10° 25° 0° 10° 25° É 100 85.46 100 91 74 100 88 58 ÉK, ÉNY 100 91 70 100 92 81 100 96 75 K, NY 100 95 91 100 96 91 100 101 85 DK, DNY 100 115 124 100 102 103 100 119 125 D 100 115 140 100 104 106 100 119 131 (%-ban kifejezve) Intézet munkatársai által a Golyófogó-völgyben végzett ökológiai és cönikai kutatásoknak. Globális sugárzási mérések térségünkben ezideig nem folytak, a napfénytartam mérési is csak 1952 óta valósult meg a GYDKFV központi telepén létesített 519. számú mérőállomás műszerével. A tengerszint feletti magasság növekedésével a sugárzási egyenleg, az átlagos hőmérséklet és a vízgőztartalom csökken, a csapadék mennyisége pedig növekedik. A hőmérsékleti és csapadék viszonyokat a környék uralkodó széljárásai is befolyásolják, mégha Péczely (1979) térképe szerint az ÉNY-i szélirány dominánsnak is tekinthetők (26. ábra). 26. ábra Az uralkodó szélirányok Magyarországon (Péczely, 1979) 38
