Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

Visszatérve a felszíni sajátságok bemutatására, a laza szerkezetű homoktalajok tehát a szelek játéka miatt (defláció), illetve a finom szerkezetű lösz és agyagszerű elemek pedig a szelek és meredekebb részeken a csapadéktól (erózió) is pusztulhatnak. A Duna-Tisza közének kérdéses része rétegvonalas térképét épp a talajpusztulás lehetséges mértéke miatt látjuk kritikusnak (20. ábra). Az erősen erodált talajok tehát a térségben is megtalálhatók, ennek mérséklése tájvédelmi és mezőgazdasági feladat (21. ábra).

20. ábra

A Duna-Tisza köze északi részének rétegvonalas térképe (.Krevbig-Kerényi-Hank, 1950) - a magassági vonalak eltérő rajzolattal

0 40 ío 30 tkw

1 ____I_____I____I—

Az itteni talajok típusai a genetikai talajtérképekről is leolvashatók: a mezőségi (csernozjom), a futóhomok és a réti talaj dominál (22. ábra), de alaposabban elemezve a kisebb mértékben megjelenő típusokat, igen változatos talajtérkép szerkeszthető meg Délkelet-Pest megyében. Csak Cegléd közvetlen környékén is legalább 8 talajféleség fordul elő (23. ábra).

A talajok termőképessége a víztartóképességtől is nagymértékben függ, vagyis a talajvízszint ismerete lényegi kérdés mindennemű mezőgazdasá-33