Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

Ennek a képződménynek hajdan nagy volt a jelentősége, ugyanis a daráskövet céhekbe tömörülve kitermelték és épületek alapozásához, falak építéséhez használták. Számos nagykőrösi és ceglédi középület építéséhez használtak darázskövet (Novák, 1986; vö. Galgóczy, 1877 adataival). A nagy sótartalmú tavak dolomitképződését Molnár (1980) munkatársaival együtt, számos tanulmányban vizsgálták (Molnár-Szónoky-Kovács, 1981). Az édesvízi mészkövek létrejöttének és lelőhelyeinek térképét all. ábra mutatja be, utalva a karbonátos semlyékek és ártéri üledékek helyére is.

II. ábra

A Duna-Tisza földtani térképe és a semlyékek (mai és egykori tavi üledékképződési környezetek) elterjedése (Molnár, 1980)

’EZ] ’ZZ ‘EZ] »EZ! <MM 7 llllllll »MIM! »EZ]

I = alluvium 2 = nagy karbonáttartalmú ártéri üledékek 3 = szikes lösz, agyag és homok 4 = futóhomok 5 = löszös homok 6 = típusos lösz 7 = alluviális lösz 8 = agyagos lösz 9 = karbonátot tartalmazó semlyék

23