Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

A kisebb vízfolyások és nagyobb térszíni változatosságok stabil hatással vannak a talajvízszintre, viszont a rétegvizek mélységi elhelyezkedése, mozgása és mennyisége a csőkutak víztermelése következtében gyorsan változik; mindkét esetben a csapadékellátottság szerepe nyilvánvaló. Simon (1966) szerint az artézi kutak a középső és felső pleisztocén vízadó rétegek nyugalmi szintje a felszín és a talajvíz átlagos szintje alatt marad, de az alsó-pleisztocénből többnyire a felszín fölé emelkedő vizet remélhetünk. A vízadó rétegek víz kapacitása az üledék összetevőinek méretével jellemezhető, pl. DK-Pest megyében a 80-100 %-nyi különbség a víztermelésben a következő méretarányoknál figyelhető meg. (3. táblázat)

3. táblázat

Különböző vízadó rétegek mechanikai jellemzése (Rakonczai, 1982)

Vizsgálat

Jó vízadóban

Gyengébb vízadóban

Vízhozam, 1 /min/

60-180

50-150

Mélység, m Mechanikai összetétel

150-270

30-100

kavics /2- mm/

0

0

durva homok /1-2 mm/

5

1

közepes homok /0,2-l mm/

34

12

finom homok /0,02-0,2 mm/

61

87

A termálvizek rövid ismertetése előtt célszerű a mai vízrendszer kialakulását áttekinteni. A Kárpát-medence nagy részét a geológiai harmadkorban (15-20 mo. éve) tenger borította. Utolsó tengere, a Pannon-tenger, a harmadkor végén, az alsó pliocén (pannon kor) végére fokozatosan megszűnt (2,5-3 mo. éve). A negyedkor elején a legidősebb- és ó-pleisztocén korszakban Csongrád-Titel közti térséget borította csupán víz. (3. ábra)

Három nagy szerkezeti változás alakította ki a vízrendszert (Ihrig, 1973):

a. ) A felső-pliocénben (2-2,5 mo. éve) a Duna még a Dunántúlon folyt, fokozatosan azonban a Zagyva-torkolat felé törekedett; ezért az ős-dunai homok Gödöllő térségében meglelhető.

b. ) A harmadkor és a negyedkor fordulón, a felső-pliocén és a legidősebb-pleisztocén korszak elején (0,8-1,2 mo. éve) az Ős-Duna már a Budapest-Cegléd-Tiszaföldvár vonaltól délkeletre eső résen tört magának utat. A legrégebbi negyedkori kavics Pestszentlőrincnél a felszín közelében, de Monor és Cegléd körül a mélyben helyezkedik el.

c. ) A negyedkorban, a pleisztocén második felében (8000 éve) a Duna mai völgyét foglalta el, a Tisza viszont mintegy 10000 éve alig változtatta a medrét (Ihrig, 1973).

11