Surányi Dezső: Biokertészet. Biológiai kertművelés a házikertben (Cegléd, 1988)

Miközben a szükségletek oldaláról megszületett a tömegtermelés, ennek már önnön ellentmondás csírája is bontakozott, mégpedig minden olyan törekvésnek a „gyűjteménye”, amely épp a nagybani anyagi javak ellenében hat. Kellő szakmai ismeretek hiányában sokszor indokolatlan, hisztérikus megnyilatkozások figyelhetők meg; a túlzás viszont túlzást szül... A környezetünk károsodása, számos élelmiszer megengedhetetlen vegyszer (maradék) terhelése viszont tény, nincs okunk kétségbe vonni az analitikai eredményeket. Mindhogy az is igaz: ennek nem lehet a megoldása a termelés leállítása. Minőségileg jobb termelési, tenyésztési módszerek kívánatosak a XXI. századra, amelyért a hagyományosan belterjes ágazatok, illetőleg a belterjesítés tehet a legtöbbet.

A kertészet, a kertészeti termelés tárgya a mostani tanfolyamunknak, annak olyan módszerei, amelyek a kiskertekben, házikertekben feltétlenül perspektivikusak! E tudásnak azonban biológiai ismeretekkel való megalapozása az anyag- és pénzeszközök takarékos felhasználása miatt (is) szükséges. A képletesen értendő vészcsengő valóban megszólalt, de nem a NEM, hanem a JOBB érdekében.

A Mezőgazdasági Kiadó Biofüzetek sorozata 1984-ben is épp azért indult, hogy hasznosítható ismereteket adjon a kistermelőknek, amely révén a legnagyobb bajt, a szakszerűtlen kivitelezésből eredő ön-, termés- és termékmérgezést, továbbá talaj- és környezetszennyezést is el tudják kerülni. 1978-ban a Növekedésszabályozók a kertészetben c. könyvben emlékeztettünk arra, hogy ,,a kertészeti tapasztalatokban fiziológiai (élettani) problémák rejlenek. A fiziológusok tehát a kertészek, a kertészek a fiziológusok iskolájába járnak.” 1912-ben Hans Molisch bécsi professzor fogalmazta meg e sorokat, amely olyannyira érvényes 1988- ban is, hogy a biológiai kertművelés egyszerűen tautológiának tekinthető: hisz ahol a termelés csak fiziológiai alapon lehetséges, ott a kertet egyedül csak a biológiai ismeretek birtokában lehetséges jól művelni. Az angolnyelvű szakirodalom ezért használja az organikus kertművelés kifejezést, nálunk a német szakirodalom alapján az előbbi terjedt el.

Azt azért nem szabad gondolni, hogy a biológiai kertművelés kizárólag csak a kiskertek sajátsága, hiszen olyan módszerekkel, mint például a szövettenyésztés, gyorsan lehetséges betegségeknek, kártevőknek és környezeti (klimatikus, talaj) szélsőségeknek ellenálló fajtákat termeszteni és tenyészteni. így a növényvédőszer-, gyógyszer- és tápanyag-szükséglet nagymértékben megváltozhat. Az ellenálló fajták, az ügyesen megszervezett melléktermék és hulladék hasznosítás, valamint néhány értékes módszertani eljárás a minőségi árutermelést is a biológiai szemlélet, a gazdaságosabb termelés irányába szorítja. Tehát hiba lenne ellenséges viszonnyá egyszerűsíteni a kis- és nagyüzemek kapcsolatát, noha céljaikban, törekvéseikben ellentétesek, de nem végeredményükben, hisz „kis” vagy „nagy” szükségleteket elégítenek ki, más-más, sajátos eszközökkel.

Az a jó népgazdaság, amelyik mindkét speciális „üzemformát” integrálja, ami által a piaci és fogyasztói békesség, a jó társadalmi közérzet is megteremtődik.-6-