Sárkány József: Kossuth Lajos élete és egyénisége. Elfogatásának százéves évfordulója alkalmából (Cegléd, 1937)

5

kényszerült helyzetében 1833-ban kezdte Írni jurátus társaival együtt az első politikai hírlapot. az Országgyűlési Tudósításokat, melyeknek kézzel irott lapjai a haladás útjára éles fényt vetettek Az 1836 ban közreadott Törvény hatósági Tudósításoknak már maguk a vármegyék voltak a legbuzgóbb igénylői és terjesztői. Külön vármegyei futár hordta szét ezt a szintén kézzel irott, időszaki lapot : „Kossuth Lajos levelezését “ Működésére a hivatalos kormányhatalom is felfigyelt s mivel a fennálló rendre veszélyesnek tartotta a lap megjelenését, betiltotta és az eljárást megindította. A nemzeti lelkiismeret sürgetésére s benső szózata sugallatára Kossuth nem engedelmeskedett e reakciós tilalomnak. Édesapjának, Kossuth Lászlónak később ez ügyben a törvényhatóságokhoz küldött körlevele szerint: elfogatáséra, sőt elitélésére annál kevésbbé volt törvényes alap „mentői tisztább lélekkel tölté be fia polgári hivatását.“

Elfogatása és fogsága

Százévvel ezelőtt, 1837. május 5-én éjjel 1 órakor Kossuth Lajost „lázadás cimén“ zugligeti nyaralójában mégis elfogták. Másnap külön futár vitte Bécsbe a jelentést a parancs végrehajtásáról. A magyar ifjúság és haladó élet bálványozott vezére igy már 35 éves korában megizlelle azt a különös magyar sorsot, hogy