Sárkány József: Kossuth Lajos élete és egyénisége. Elfogatásának százéves évfordulója alkalmából (Cegléd, 1937)

13 Nagy elődei nyomán, idegenben kérésié az ország feltámadását. Hosszú ideig man­dátum nélküli külügyminisztere lett az ország­nak, melynek képviseletéhez való jogát szi­vében viselte, de erre az a szent ügy is elkötelezte, melyre éleiét feltette. „Nincsen jogosabb, igazságosabb ügy, — hirdette szerte a művelt világban — mint a magyar, mely helyet fog magának követelni Európa függő kérdései közt. mindaddig, mig a jog és az igazság törvényei szerint meg nem oldatik I“ És ez a kiálló szó napjainknak újra mellőz­hetetlen és égető kérdésévé lelt. Az emberiség egybetartozása Anglia és az Egyesült Államok városaiban 1851 és 52 ben tartott propaganda előadásai — hallgatói jelentősége és nagy száma miatt — valóságos diadalmenetek sorozata. Ez a páratlan elismerés elsősorban szólt a szónok­nak, a magyar lélek fáklyahordozójának, aki nem anyanyelvén, mint valaha Demosthenes, vagy Cicero, hanem idegen nyelven is magéval tudta ragadni hallgatóságát. Amerika népét ezen utján többek közt arra kérte, hogy ne legyen olyan, mint a világító­torony : egy helyben álló jelzőkészülék, melyet azért építettek, hogy az utasoknak mutassa a veszélyt; hanem legyen olyan, mint a mozgó mentőcsónak, mely a szabadság kincseit ezreknek és millióknak elviszi saját hazájukba.

Next

/
Thumbnails
Contents