Sárkány József: Kossuth Lajos élete és egyénisége. Elfogatásának százéves évfordulója alkalmából (Cegléd, 1937)

11

bölcs mondása, hogy a legnemesebb gyümölcsű fát hajigálják a legtöbben. A király és nemzet közti szükséges összhang eltűnt. A megváltozott viszonyok közt a nemzet legjobb vezérét, ösztönét követte, bízott önmagában, bízott az élethez való jogában, nagyot remélt — 8 felülmúlta önmagát. S az önkéntes áldozatkészség nemes hevületében újjászületett a nemzet. A Mohács oldotta kévét újból egybe foglalta a szent cél. Petőfi lázas szava szerint:

Szétszórt hajóval, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar.

A honvédelem szervezése

Kossuth Lajos a véderő megajánlása ügyében 1848. jul. 11-én mondott beszédének soha el nem felejthető végszavaiban arra kérte a nemzetet, hogy „Ha van valahol a hazában egy sajgó kebel, mely orvoslásra vár, ha van egy kívánság, mely kielégítésért sóvárog: szenvedjen még tovább e sajgó kebel s várjon még tovább is a kívánság, ne függesszük fel ezektől azt, hogy a haza megmentéséről gondoskodjunk “ A viharos „megadjuk“ jelenet emlékét hiven őrzi a magyar történelem.

A bécsi kormány hitszegése és a nemzetiségek támadása után az ország védelmének biztosítására toborzó körútra indult. Később, mint a honvédelmi bizottmány elnöke. Ceglédi riadójában, 1848. szeptember 24-én ezeket mondotta : Hozzád jövék el, derék magyar