Sárkány József: Kossuth Lajos élete és egyénisége. Elfogatásának százéves évfordulója alkalmából (Cegléd, 1937)
8 nyeiket és legyenek büszkék, hogy a haza géniusza méltónak talált arra, hogy a hazáért szenvedjek." S a lélek csendjében megnyíltak előtte a nemzeti élet titkai és megértette, hogy minden emberi nagyság alapja : az áldozat. A jövendő úttörője Mint a Pesti Hírlap szerkesztője, a modern ember ruhájában, már 1841 ben, a nyomtatott betű újságával és varázsával állt ki eszméinek megismertetéséért és megvédelmezéséért. E lapban síkra szállt az emberszeretet, szabadelvűség és jogérzet korszerű eszméiért, a nemzet életerejébe vetett megingathatatlan bizalom alapján. Ezidőben alkotta meg és tette virágzóvá a Védegyletet, hogy teljes erejével bontakozhassék ki a magyarság minden szellemi és gazdasági lehetősége. S a kunyhókra és palotákra lángbetükkel felirta a jelszót: Ipar nélkül félkarú óriás a nemzet 1 Pedig érezte és jól tudta, hogy „semmiből semmivel csinálni valamit" mily nehéz dolog, csaknem lehetetlen. Célkitűzéseit a bizalom és merészség jellemzi. Nem tartja lehetetlennek, ami addig annak látszott. Mily túláradó örömmel csatlakozott gróf Széchenyi István törekvéseihez, mily nemes önzetlenséggel nevezte őt úttörő munkájáért: a legnagyobb magyarnak, az eléggé benne van a magyar köztudatban. De azt már
