Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)
sok értékes és érdekes anyag szunnyad itt kiaknázatlanul. Ezek felidézése, sajnos, túlhaladja nemcsak teherbírásunkat, de a háborús időszak lehetőségeit is. A szakosztály tagjainak buzgósága, a szellemi munka első örömeinek megízleltetése által is jóhatású nevelő tényezőnek bizonyult. A helyes’ irodalmi ízlés kialakításából és a helyi szellem öntudatos ápolásából a lelki közösség elkötelező és boldogító tudata áll lelő. Aa ilyen ismeretgyarapodás nemcsak a lélek erőit növeli, hanem eltéphetetlen szálakkal fűzi egybe a múltat és jövendőt. Minden hely csak annyiban él, amennyiben az idők folyamán, a teremtő gondolat rálehelt. Az örökkévalóság számára értékét az szabja meg, amennyit lakói ebből az égi ajándékból fel bírtak fogni és életté tudtak alakítani. Eredményeink láthatatlan ihletése vezesse azért a város igaz és okos szeretetére, a szellemi munka felsőbbrendűségébe vetett törhetetlen hitre s ennek megbecsülésére munkánk részeseit. Cegléd, 1943. július 25. Sárkány József. Jegyzet. A mellékleten bemutatott Réthy illusztrációk közül a Rákóczi induló mozgalmas képe, Toldi küzdelme és ismerős mozdulata, a Bánk bán jelenet alakjainak kemény elszántsága némi bepillantást ad Réthy Lajos rajztudásába és lélekábrázoló művészetébe. 'Arany J. A hegedű, a népéletet, a két ceglédi tárgyú kisebb kép pedig a táj jellemző vonásait tünteti fel. A mellékletünkön közölt írók személyi adatai: Toldy Ferenc (1805—1875) irodalomtörténet író és kritikus, budapesti egyetemi tanár, a régibb magyar irodalom termékeinek buzgó felkutatója és kiadója, Ceglédéi, tanult meg magyarul. Fő műve: A magyar nemzeti irod. története. — Széchy Károly (1848—1906) irodalomtörténetíró, kolozsvári, majd budapesti egyetemi tanár, Cegléden született. Fő munkái: Gróf Gvadányi József és gróf Zrínyi Miklós, a költő. Pintér Jenő (1881—1940) irodalomtörténetíró, budapesti tankerületi főigazgató, a Magy. Irodalomtört. Társaság egyik alapítója, Cegléden született. Nagy műve: A magyar irodalom története VIII kötet. Tömörkény István (1866—1917) író, a szegedi Somogyi-könyvtár és a városi múzeum igazgatója, Cegléden született. A Szeged-vidéki népélet nagyszerű megfigyelője. Legnépszerűbb kötete: Egyszerű emberek. Forgács Endre (1849—1913) sárbogárdi ref. lelkész. Hosszabb ideig lakott Cegléden. Az első ceglédi újság szerkesztője, s később is igen kedvelt tárcacikk írója. Szép elbeszéléseit a »szeretet, jóság és hűség« tette vonzókká és áldásosakká. A tudósok képeihez tartozó magyarázat a szövegben található. Fényképeik és személyi adataik egybegyűjtését az előző év ekben végeztük— 32
