Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)
Kalocsa Róza. Művét, Az illem könyvét, mindenütt ismerik. A Kossuth gimnázium megszervezése, benépesítése s a gimnázium fogalmának megismertetése Ries Ferenc főigazgató nevéhez fűződik. Az intézet hagyományainak kialakításában személyes hatásával vett részt Faulovics Károly. Spanyol színművek fordításával és pályanyertes novelláival: dr. Rorák Imre. Cicero tudós magyarázója adott példát a magasabbrendű szellemi életre. Hatalmas irodalmi munkásságot fejtett ki Äldor Imre, a Kossuthgimnázium tanára. Mint a Hazafias Könyvtár szerkesztője, megírta nagybotú Mészáros Lőrinc és Kossuth Lajos életét is. Ceglédi tanár korában adta ki vitéz Szőnyi Sándor Tanító beszédek c. kötetét, melynek egyik fejezete irodalomtörténeti értékelésekre ad mintát. Dr. Simon László, a Kossuth-gimnázium egykori tanára kultúrérzékét hirdeti, hogy egy nagy figyelmet keltő cikkben ismertette a Kossuth gimnáziumban elhelyezett Dobos-Dézsi könyvtárt. Ceglédi diák volt Szűcs László, a Nemzeti Színház dramaturgja, az ország legelső színpadán jelentkező szellemi értékek első köszöntője és melengetője, európai szemmértékkel mér» bírálója. >v Tankönyvírók. Az elemi iskolák számára: Hübner János, Nyújtó Pál, Iar József, Nagy Sándor, Kiss Gyula, Alexy Lajos; a tanonc iskolák számára Réthy Gyula; a középiskoláknak: Ries Ferenc, dr. Rorák Imre írtak mintaszerű tankönyveket. Tomka Károly, Beszélgetések a világról c. ötletes művét is sokan kedvelték. Török József, Konfirmációi kátéja 10 kiadást ért. Horatius leveleit lefordította Paulovics Károly. ai Illek (jejQjynexje Dal és zene. Az első ceglédi zeneiskola igazgatója Mihó Ernő volt. Később a budapesti Nemzeti Zenede énektanára lett. Napjainkban a közszükséglet kielégítésére a gimnáziummal kapcsolatban állami támogatás mellett újból megindult a zenetanítás. — A magyar dalkultúra fejlesztésében úttörő munkát végzett Bodán Margit, ceglédi születésű, énekesnő ,aki a rádióban és Molnár Géza, gazdasági egyesületi titkár, ki fáradhatatlan búzgósággal Cegléden tette népszerűbbé a magyar nótát. — Ceglédi születésű Vavrinecz Mór, a budavári koronázó templom karnagya. Az egyházi zeneéletben öt misével és hat szimfonikus költeménnyel, számos zongoraszerzeménnyel, tankönyveivel és zer.ekritikai munkásságával tűnt ki. Hajós Zsigmond operaénekes, Cegléden születeti 1839-hen. Magasabb tanulmányait az utrechti és heidelbergi egyetemeken végezte. Több Színpadon játszott. Tagja volt a milánói áca/a-nak s a párisi olasz operának, mint első tenorista. 1882-ben a magyar operaház tagja lett. Cegléden többször énekelt s itt házat is építtetett. Farkas Sándor ceglédi zenekarvezető működéséről a Czigányzenészek albuma a következőket írja: Farkas Sándor született 1844- ben Cegléden. A budai Horváth Marci bandájában tanult, onnan jó hírnevet hozott magával. Zenekarával magyar díszruhában Franciaországba utazott. Párisban a Magyar Egylet aranyéremmel díszítette fel. Sikeres hangversenvútjában a szabadsághős Gambetía sírkövére egy 250 — 22 —
