S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A lefokozott iskola
95 ges javára vált a tanításnak. Lassanként a rektorok javadalmát is fixirozta s a bizonytalan salariumokat biztos fizetésre változtatta át a ceglédi egyház. A cantatiós bor helyett pl. 10 akót adott évenként (1799 ); a malmok őrölletési jutalékául pedig évi megszabott pénzösszeget rendelt.59 Ugyanekkor elhatározta, hogy a debreceni kollégiumban két ceglédi származású alumnust fog évről-évre saját költségén tartani s ez a beneficium hosszú időn át megmaradt. Az 1802 ben leégett debreceni kollégium újjáépítéséhez is több ízben (1804., 1808, 1811.) jelentékenyebb pénzösszeggel járultak a ceglédi reformátusok. Az iskola eközben a régi szegényes állapotban folytatta működését. Berendezésének gyarló voltát mutatja az az 1798-ből eredt följegyzés, mely ekként sorolja fel az iskola tanítószemélyzetének lakásában lévő bútorokat: 1. a rektor lakásán : 2 nyoszolya, 2 asztal, 1 almariom, 1 könyves théka, 5 karszék, 1 fogas, a konyhában 1 stelázsi; 2. leány tanító-kántor lakásán: 3 pad, 1 asztal, 3 karszék, 1 nyoszolya, 2 fekete fogas, 1 fazéktartó-, 1 korsótartó pad ; 3. a másik leánytanfíó lakásán : 1 nyoszolya, 2 asztal, 2 hosszú szék, 2 fekete fogas, 1 fali théka; 4. a praeceptorok lakásán külön-külön : 1 théka, 1 asztal, 2 karszék, 1 nyoszolya, 1 fogas, 2 pad, az első praeceptornál még egy kerekasztal. Ezekhez képest az iskolai felszerelés szintén csak a legegyszerűbb és legszükségesebb tárgyakra szorítkozott. Amint az egyházkerületek az iskolákra kiterjesztették főhatóságukat, sorban külön-külön tanrendet is készítettek. A dunáninneni egyházkerület 1798-ban küldött ki egy szűkebbkörű bizottságot „az oskolákban való tanítás módjának, formájának, matériájának kidolgozására.60 Ennek munkáját egy Pesten tartott commissio revideálta. Az így készült tanterv 1801-ben jelent meg Methodus Docendi címmel.61 A kerület az ehhez való szigorú alkalmazkodást rendelte el iskoláinak. Ugyancsak a maga, bár később, 1815-ben kiadott tantervéhez való ragaszkodást követelte a dunántúli egyházkerület is iskoláitól.62 Ebből újabb zavarok keletkeztek. E két egyházkerület tanrendjét nem igen követték azok a kebelbeli iskolák, amelyek századok óta Debrecenből vagy Patakról vitték rektoraikat, hanem tovább is az ő anyaiskoláik rendszere szerint tanítottak.63 Hosszas tusakodás után abban egyeztek meg a kerületek, hogy bármely kerületbe a három főiskola közül bármelyikből lehet vinni rektorokat, de ezek kötelesek az illetékes kerület tan-
