S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola lehanyatlása és újra fölemelkedése
75 17 Révész Imre: Adalékok a magyar prot. iskolák autonómiájának történetéhez. Debrecen—Nyíregyháza 1870. 13. 1. »8 1. m. 367.1. 19 Szilágyi S. i. m. 523. skv. 1. és Hóman—Szekfü i. m. VI. k. 15- skv. 1. 2° U. o. 19. 1. 21 Liber Matricularis Venerabilis Tractus Kecskemétiensis. Kecskeméti ref. egyházmegyei levéltár. 116. sz. 22 Balla G. i. m. 59. 1. 23 Dr. Oppel J.: Cegléd a török alatt. 126—27. 24 Acta Ordinum et Monialium. Fase. 13. N° 41. Országos Levéltár. Tanúvallomások a református templom ügyében 1752. Ceglédi ref. egyházi levéltár. 1. csomag 40. sz. 25 Magyar Prot. Egyháztörténeti Adattár- XIII. évfolyam 182. 1. 2« U. o. 182. 1. 27 Balla G. i. m. 60. 1. 28 Tanúvallomások a ceglédi régi ref. templom ügyében. Egyh- levéltár I csomag 41. sz. Acta Ordinum et Monialium Fase. 13. Országos Levéltár. 20 Delineatio facta est per Johannem Miskolczi eiusdem Districtus p. t. juratum Notarium. 80 L- az Okmánytárban. 31 Prot. Népiskolai Közlöny 1866. 210. 1. 32 A ceglédi ev. reform, egyház története dióhéjban. 44. I. 33 Thury Etele: Iskolatörténeti Adattár. II. 167.1. Ez után nagyszámban fordulnak elő a debrebeni főiskolába való beiratkozások. A forrás erre mindenütt a Thury könyve, melyet ezentúl többé nem említünk. 34 Szilágyi S. i. m. VIII. 105. 1. 35 Ádám — Joó i. m. 62. skv. J. 38 L. ez Okmánytárban. 37 Dr. Oppel J.: Cegléd 1730-ig. 85. skv. 1. 88 Liber Matricularis 33., 35. 1. 89 Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. 126. 1. 40 L az Okmánytárban. 41 E korban, sőt még jóval később, egy pór esetben ma is, a reformátusok közt ilyen nevek viselőit találjuk : Joseph. Pozsár, Szaku, Dikó, Kirvács, Gyura, Kubulya, Zana, Novák, Matusz, Susander, Zubor, Piavesz, Bóján, Kotlár. Kodelka, Bukkon, Bucsik, Hámka, Sasko, Mikolás stb. 42 Hornyik J.: i. m. IV. k. 202. 1. Az időpontra nézve több eltérő előadás mellett, ezt kell vennünk biztos dátumul, mert ezt találjuk abban a panaszíratban, amelyet a ceglédiek II- Rákóczi Ferenc fejedelemhez fölterjesztettek. 43 Hóman—Szekfü i. m. VI. k. 175. 1. 44 Cegléd 1730-ig. 94—95. 1. A háztartást a fentebbi szómnak megfelelően találjuk Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában c. tanulmányában. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam XII. k. 94. 1. Itt is a lakosok mind magyaroknak vannak feltüntetve. A város gazdasági állapotát ez a közlemény ekként adja : szántóföld 2.214, rét 637. szőlő 521 köblös. Malmok száma 4. A városi levéltár adóösszeírósi lajtsromában 1709-röl 303, 1715-röl 365 adózó lakos neve található.
