S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

A református iskola kezdete s kifejlődése

az 1666-tól 1670-ig terjedő időben lehetett ceglédi rektor. Ä debreceni kollégium Sebesében ez van róla feljegyezve : „Ductus Cegledinum ; a lupo rabido dilaniatus una nocte cum animia 17 denascitur“. (Ceglédre vitték [tudniillik rektornak], egy éjjel 17 lélekkel együtt veszett farkastól széttépetve halt meg.) így hát nagyon szomorú véget ért. Akkor még bőven lehettek farkasok a ceglédi határban. A rövid följegyzés nem mondja meg, hogy hol és hogyan jutott a dühös farkashoz, vagy farkasokhoz, mert annyi ember szétmarcangolásához több farkas kellett.

5. Marosi P. István. Valószínűleg Cegléden született, ahol a Marosi kiterjedt, előkelő család ma is meg van. Nevében a P. betű azon korbeli terminológia szerint bizonyosan Pastorist (Pásztort) jelent, ami lelkészcsaládból való származásra vall. A debreceni kollégiumban 1674. október 6-án iratkozott a felsőbb tanulók közé.112 Tanították, a nagyhírű Martonfalvin kívül, a szintén kiváló professzor Szilágyi Tönkő Márton, akit mint tanárt választottak meg tiszántúli püspökké, továbbá Lisznyai Kovács Pál. Ez tanított Debrecenben először földrajzot s több tankönyvet adott ki, melyek a tanításnak a particulákban is nagy hasznára váltak. Marosi után a debreceni tanulók jegyzékében ezt látjuk felírva : Ductus Cegledinum. (Vitték Ceglédre, tudniillik rektornak) Egyebet róla nem is tudunk. Hozzávetőleges számítás szerint 1681—83-ban, tehát éppen a városnak Nagykőrösre költözése előtt lehetett itt rektor.