S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
30 A rektorok szolgálati ideje — mint említettük — eleinte változó volt. Egy-két év. A Tiszántúl a szatmári közzsinat két évben állapította meg (1606). Ehhez képest az 1629-iki pestmegyei canonok is két évi rektorságot szabtak meg. Véglegesen a szatmárnémeti nemzeti zsinat (1646) döntött a két évi rektoria mellett (Geleji—Katona-féle XCIV. canon). A rektoriák papoknak szánt jótétemények lévén, a rektoroknak kibocsátáskor kötelezniük kellett magukat, hogy a lelkészi pályához hűtlenek nem lesznek, különben jövedelmüktől megfoszttatnak. A szatmárnémeti zsinat még börtönbüntetéssel, sőt az egyházból való kiközösítéssel is megfenyegette a hűtleneket (Geleji-Katona-féle XCV. canon). No és mit tanítottak a ceglédi nagyobb particulában azokon kívül, amiket a kis latin iskolára nézve fentebb már előadtunk ? A nagyváradi 1629. évi zsinatnak Debrecent és particuláit illető végzései közt ezt olvassuk : „A rektorok szorgalmasan tanítsanak és pedig régi szokás szerint délelőtt először logikát, azután valamely szónokot magyarázzanak, majd vizsgálatot tartsanak. Ebéd után először valamely poéta magyaráztassék. Aki másként tesz, hivatalát veszti. A jelesebb iskolákban a kitűnő görök írók is, mint Homeros, Demosthenes, Plutarchos, Isokrates, Phokylides, Pythagoras, magyaráztassanak. Az esperes a tanulókat szigorúan vizsgálja meg.“90 A Geleji— Katona-féle canon pedig ezt mondja : „A rektorok a triviális iskolák tanulmányait úgy rendezzék, hogy azok által a tanulók a kiválóbb iskolákba elméjöknek magasabb művelésére szerencsésen fölmehessenek“. (XCIV. canon). 4 tanítás teljesen ó-classikai alapon és szellemben történt. Fősúlyt fektettek a latin beszédre, az írásbeli dolgozatokra és az emlézésre. A rektor a főiskolára készülő togatusokat a filozófia és theológia elemeibe is bevezette s ilyirányú disputatiókat tartatott velők. Ezt már az 1567-iki debreceni zsinat elrendelte. A szatmárnémeti nemzeti zsinat azt is lelkökre kötötte a rektoroknak, hogy az egyházi kormányzás dolgaiba ne avatkozzanak, lelkészeiknek és espereseiknek szerényen engedelmeskedjenek, a tiszta hittételeket tanítsák a szentírásból és a kiváló orthodox doktorok műveiből, végül a vallásra vonatkozólag semmi új véleményt vagy szertartásokat ne vigyenek be.91 Mindezek a végzések a Tolnai Dali János-féle puritánus-mozgalom újításai ellen szegeződtek. A debreceni főiskola különben is szigorúan ragasz-