S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Okmánytár I - XII.
177 versum ultimum cecinimus, subsistentes in arce inauguravimus precibus recitatis, quas dein Psalmi 90mi versu postremo concludebamus, Rectore me Josepho Szentgyörgyi. Huic ita decurrebant, sed, quod sane condolenter chartae huic conjicio, fato Templi atque aedium Parochialium corruit haec ipsa etiam Schola Czeglediensis, quod suum fatum non immerito aevum conquerentur; nempe enim, quae florens ab olim Almae ipsi Debrecinae rectores antiquitus suppeditebat, reducta est ad grammaticam, ita exigente mandato Excelsi Consilii Locumtenentis Regii, togati sublati sunt, nec exinde, nisi ambo titulo Praeceptorum, neque hi togati, tolerantur. (Szentgyörgyi József rektor följegyzése. Eredetije a Matricula Scholae seu Liber Rectorum Czeglédiensium 129—130 l. a református egyház levéltárában.) IV. A dunáninneni református egyházkerület esperesi vízitácíót illető rendeletéből (1804.). Az Oskola Mesterekről. Méltó és fájdalmas panasza, kivált a kisebb Eklézsiáknak, hogy Oskola Mestereik hűségtelenül folytatják hivatalukat, sokan engedetlenek, függeni nem akarók, flangérosok, büszkék, öltözetekkel nem Oskola Mestert mutató, hanem Úri rendeket majmoló, az Elöljárókat nem betsülő, gyanús társalkodásu, híjába való emberek. Hlyen, tsak a kézi munkákat kerülő, és ha még imigy-amugy énekelni tudó, herék inkább, mint munkások foglalván el azt a Műhelyt, mely a végre rendeltetett és áll, hogy abban a Társaságnak jó tagok, az Hazának hü polgárok, az Istennek és a Királynak engedelmes szolgák formáltassanak és készíttessenek, nem lehet ezen Consistoriumnak ezeknek a kártékony és veszedelmes embereknek, ha lehet megjobbitásokra, ha nem lehet a Megyéből való ki irtásokra minden elkövethető eszközöket elő nem venni. E végre rendeli a következendőket, mellyek annál erősebbek és inkább kötelezők, hogy az 179ldik Diéta 26dik Art. 4dik pontyában megerősíttetett Canonokból vétettek. Szabó József: R ceglédi református iskola története. 12
