S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Elemi vagy népiskola. Kísérlet a gimnázium fölélesztésére
149 tessen az egyetemes konvent, amely idevonatkozólag kért is javaslatokat az egyházkerületektől, de ezekből arra a meggyőződésre jutott, hogy a református iskolák számára új tanítási terv kiadása nem indokolt, mert a javalatokban nincs annyi eltérés az állami tantervtől, amennyi egészen új tanítási tervet tenne szükségessé. Egy ilyennek kiadására az idő anyagi okokból is alkalmatlan.39 Népiskolánk tehát továbbra is az állami tantervet használják. Újabban a konvent egységes református népiskolai szervezet és szolgálati pragmatika készítésével foglalkozik.40 A történet végére értünk. A ceglédi református iskola a múltból erőt, a jelenből hitet merítve, Isten oltalma és kegyelme alatt bízó reménységgel haladhat tovább a Gondviseléstől kijelölt, immár közel négyévszázados pályáján a református egyház és a magyar hazai közművelődés hűséges szolgálatában. E korszak tanítói. a) Rektorprofesszorok. 1. Szabó Lajos 1864—66. Született Kiskunhalason. Tanult szülővárosában, azután Kecskeméten, majd Pesten, ahol a theologiát végezte. 1863-ban jött Ceglédre Dobos János mellé segédlelkésznek. A gimnázium újraélesztésén buzgón fáradozott s midőn létrejött, annak rektorprofesszora lett s úgy ezt, mint az elemi iskolát is igazgatta. 1866-ban Gyúrókuldóra (Fejér megye) választották meg lelkészül. Megírta koráig az iskola történetét, melyre e műben többször történik hivatkozás. 2. Baráth Ferenc 1866—67. Született Kunszentmiklóson 1844. nov. 3-án. Tanult szülőföldjén, majd Nagykőrösön. A theologiát Debrecenben és Pesten végezte. 1865-ben a jénai egyetemre ment. 1866-ban hazajővén, Ceglédre hívták meg rektorprofesszornak s általános iskolaigazgatónak. Egy év múlva eltávozott s újra kiment külföldre az edinburgi egyetemre, ahol két évet töltött. 1869-ben a pesti ref. gimnázium tanárául választották s ott működött 1900-ig, amikor nyugalomba vonult. Meghalt 1904. szeptember 7-én. Érdemes irodalmi munkásságot is fejtett ki s többek közt jeles magyarnyelvi tankönyveket írt. (Életére 1. a különböző lexikonokat és Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.)
