S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Elemi vagy népiskola. Kísérlet a gimnázium fölélesztésére
140 tokába leendő juthatását az egyházmegye a superintendentia útján, hathatósan szorgalmazza, amit ez meg is tett, de hiába. A földhöz nem juthatott az egyház s így a reáliskola létesítése is elmaradt. Ez a balsikerű kezdeményezés sem lohasztotta azonban le a középiskola utáni vágyakozást. 1860-ban a következő indítvány került a consistorium elé: „A szép iskola felépült, de necsak az iskolaépület legyen nagyszerű, hanem az ebben tanítandó tudományok is emeltessenek és mint azelőtt volt, legalább algimnázium állíttassák fel.“15 Az indítványt lelkesedve fogadta az egyháztanács s jóváhagyta az egyházmegye és egyházkerület is. Az akkori ambitiosus ceglédi káplán, Szabó Lajos dolgozott legjobban érdekében. Még másvallású embereket is bevont a gimnáziumi pártfogóság körébe. Az egyháztanácsnak pl. azt jelentette, hogy az izraeliták 50 frt évi járulékot ajánlottak fel a gimnáziumra, amit a tanács örömmel fogadott.16 A gimnáziumot 1864-ben csakugyan megnyitották két osztállyal. Rektorprofesszornak Szabó Lajost választották s megszabták évi fizetését.17 A következő évben folytatták a harmadik osztállyal, sőt az 1866/67. isk. évben, bár a presbyterium kimondotta, hogy három osztálynál nem kíván tovább terjeszkedni, már négy osztály növendékeit találjuk a katalógusban. Ezt a továbbfejlesztést a növendékek csekély száma nem indokolta,18 s egy év múlva a negyedik osztályt meg is szüntették. 1866-ban Szabó Lajos rektorprofesszort lelkésznek választották, minek folytán elhagyta Ceglédet. Utódjául a Török Pál püspöktől ajánlott, külföldi egyetemen járt ifjú theologust, a nagyreményű Baráth Ferencet hívta meg az egyház. 0 mihamar belátta, hogy a templom és iskola építésének terheit hordozó egyház gimnáziumát a már kifejlett és megerősödött kecskeméti és nagykőrösi szomszédságában nem tarthatja fenn, amit csekély számú növendékei is bizonyítottak. Azt ajánlotta tehát az egyháztanács figyelmébe, hogy esetleges államsegélylyel reáliskolát létesítsen.19 Baráth egy év múlva elment, szavát az egyház nem fogadta meg s tovább is ragaszkodott gimnáziumához, melynek vezetését — ismét Török Pál ajánlatára — Tömösközy Sándor s. lelkészre bízta. Ez egy évig sem tanított, káplán lett helyben. A halódó gimnáziumot Varga Pál, egykori rektorprofesszor vezette még 1869. szeptemberéig, amikor azután az egyház megszüntette.20 Cegléd egyelőre középiskola nélkül maradt. De a város 1869. őszén többek áldozatkészségével
