S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

Elemi vagy népiskola. Kísérlet a gimnázium fölélesztésére

Iákra a kormány sem erőszakolta a maga rendeletéit. Maradt tehát a református népiskolai tanítás abban az állapotban, amelyben a szabadságharc előtt volt. Cegléden nemcsak az idejét múlt régi rendszer, hanem külső körülmények is gátolták a tanítás kellő eredményességét. Mindenekelőtt az iskolák, főként a fiúiskola épületének hiányos, rozoga volta. Ez már összedőléssel fenyegette a tanítókat és növendékeket s így életveszéllyel járt a benne való tanítás. 1852. december 5-én el is határozta a consistorium, hogy új, nagy, emeletes fiúiskolát építtet. Mivel azonban az egyháznak pénze nem volt, a híveket hívta fel önkéntes adakozásra, a terv készítésével pedig a monumentális templom országoshírű tervezőjét, Hűd József pesti építészt bízta meg. A templom­építés gondjával és adósságával terhelt egyháztagok önmaguk megerőltetésével össze is gyűjtöttek az iskola építésére 10 ezer pengőforintot, de azt, mint Dobos János följegyezte, elnyelte a nagy templom. Növelte a bajt a lelkész elfogatásával és bör­tönbe hurcolásával az egyházban keletkezett nagyfokú izgalom és zavar. Szabó Károlyt a forradalom alatt tanúsított bátor és rendíthetetlen hazafiérzületeért és tetteiért már 1849-ben jószág­vesztéssel fenyegette meg a császári biztos, mivel az egyházból elmenekült és előtte nem jelent meg.6 Akkor valamely módon elvonult feje felől a vihar, s visszatért megint egyházába. De 1852-ben belekeveredett a Ferenc József császár ellen tervezett Noszlopy-fé\e összeesküvésbe, minek következtében 1852. dec. 2-án csendőrök jelentek meg lakásán, hogy fogságba hurcolják. Dolgai rendezésére pár napi időt engedtek neki s dec. 5-én vitték el, amint azt az egyháztanácsi gyűlésen jelentette Bán Gábor főgondnok.7 A főgondnoki jelentés szerint az elfogatás „nem tudható politikai okok“ miatt történt. Lehet, hogy csak­ugyan nem is tudták még akkor a valódi okot, de lehet, hogy óvatosságból hallgatták el. Az bizonyos, hogy ez a megdöb­bentő eset fölkavarta az egyház és város nyugalmát, annyival inkább, mert ugyanakkor a róm. kath. plébánost, Bobory Károlyt is elfogták. Az így előállott zavaros helyzet és a Szabó Károly elfogatásával bekövetkezett időközi lelkészség is lehetetlenné tette az iskola építését. Még azután is oly nehézségek között vergődött az egyház, hogy csak jóval később vehette elő az iskolaépítés ügyét. Addig, úgyahogy, tatarozgatta a régi, rongyos fiúiskola épületét. 137

Next

/
Thumbnails
Contents