S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola változatos élete, középfokú tagozatának megszűnése
123 adásért a főgondnok volt a felelős s ő is terjesztette azt be lelépése alkalmával a presbyteriumnak. Az egyházi és iskolai ügyeket ezentúl ő képviselte és adta elő az egyháztanácsban. A lelkész mellett világi elnökké 1866-ban tette a főgondnokot a presbyterium. Első főgondnokká a város akkori nagytekintélyű főbíráját, aki e tisztséget is több ízben viselte, Farkas Mihályt választotta meg az egyháztanács. A főgondnokok névsora a következő: 1833—1841. Farkas Mihály, 1841 —1842. Biró Pál, 1842—1843. Váróczi István, 1843—1845. (?) Orosz Is'ván, 1845-1847. Dobos Mihály, 1847-1849. Tóth János, 1849— 1850. Zsengellér István, 1850—1853. Bán Gábor, 1853—1858. Varga Mihály, 1858 — 1859. Csurgai Mihály, 1859 — 1860. febr. 11-ig, amikor meghalt, Dobos Mihály, 1860. febr. 11-től április 28-ig helyettes Soltész István, 1860. április 28—1863. Negyedi Ferenc, 1863—1864. Hartyáni Sámuel, 1864—1866. Okos István, 1866—1867. Zsengellér István, 1867—1868. Csurgai Mihály, 1868—1870. október 3-ig, amikor meghalt, Okos István, 1870. október 16-tól 1873. Hartyáni Sámuel, 1873—1874. Ágai István, 1874—1876. B Molnár András. 1876 — 1887. B. Molnár Sámuel, 1887—1891. Szalai Lajos, 1891—1893. B. Molnár András, 1893—1905. B. Molnár Sámuel, 1905—1914. Hartyáni Imre, 1914-től máig Dobos Sándor. Tiszteletbeli főgondnok 1891-től haláláig, 1896-ig Dobos János volt polgármester, mérnök. Az 1834-ik évben óriási csapás zúdult ismét a sok megpróbáltatást ért ceglédi református egyházra. Május 29-én, éppen űrnapján, gonosz kezektől felidézett, szándékos gyújtogatás következtében, rettenetes tűz martaléka lett temploma, tornya, fiiskolája, az evangélikus papiak, a takács céhnek és még 124 túlnyomóan református gazdának a háza.32 A református lelkész lakása és kamrája az égő tengerből csodálatos épségben került ki.33 Megmaradt a lányok iskolája is. Az üszkös romok között épen maradt leányiskolában összezsúfolva tovább folyt a tanítás úgy ahogy. Augusztus 20-án még megtartották a vizsgálatot Polgár Mihály esperes jelenlétében; de az utána összehívott presbyteri gyűlés kimondotta, hogy a „gymnasialis tudományok tanítása megszűnjék, boldogabb időkre hagyatván azoknak újra elkezdések“. Megszüntették az alumneumot s ezzel együtt a coquiét is. A gimnáziális tudományok alatt a humaniórák értendők (gimnázium néven akkor a teljes középiskolákat nevezték), tehát nem az egész középiskola, hanem csak annak
