S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
A református iskola kezdete s kifejlődése. 1545—1683. A reformáció korában, 1545-ben találunk a ceglédi iskola biztos nyomára. Szegedi Kis István tanítványa, Skaricza Máté ugyanis a következőket írja nagy mesterének életrajzában: „az 1545-ik év eltelte után valami Máté és Literatus Mihály nevű emberek tanácsára, akik Szegedivel már előbb barátságban állottak és neki némely utazásaiban kísérői voltak, Szegedi a ceglédi egyházba ment és miután ott közköltségen megfogadtatott, nemcsak a templomban kezdett tanítani, hanem az iskolamester engedelmével és fölkérésére az iskolákban is (in scholis)“.1 Az a kérdés már most, hogy ez az iskola a régi városi iskola volt-e még, vagy már protestáns ? Skariczának az a tudósítása, hogy a prot. Szegedit a ceglédi egyházba fogadták fel, bizonyossá teszi, hogy 1545-ben már Cegléden valamilyen kialakulóban lévő protestáns eklézsia létezett. Joggal föltételezhetjük tehát, hogy a ceglédi protestáns gyülekezet mindjárt 1541. után megalakult, amikor a törökhódítás folytén a klariszszák Budáról Pozsonyba I. Ferdinánd oltalma alá menekültek s ezzel a jobbágy városon való közvetlen hatalmukat elveszítették. Szegedi ezt a kezdődő egyházat erősítette és fejlesztette tovább. Ennélfogva 1545-ben Cegléd iskoláját már protestánsnak kell tartanunk. Békefi azt mondja, hogy „a városi iskolák megérték a reformációt. Ezekbe a Protestantismus 1530—40. között, vagy azután telepedett be s alakította át céljai szerint“.2 Ezt tette Cegléden is. Cegléd korai reformációját ilymódon városi iskolája is elősegítette. Mindjobban megbizonyosodik ugyanis, hogy a szabadabb szellemű városi iskolák az egyházi és iskolai reformoknak II.
