S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

A lefokozott iskola

99

1775-ben a geometriában praeses. Ceglédi rektorságában ő írta meg a ceglédi egyház és iskola legrégibb, rövid történetét. Rendszerető, derék rektor. Rektorsága után nem a papi, hanem ügyvédi pályára lépett s Pápán nagyhírű prókátor lett. (Causarum Patronus famigeratissimus). Testvére talán Pápai Tóth (Tóth Pápai) József dunántúli superintendens.

11. Debreczeni Gábor 1780—83. Átányban (Heves m.) született. A debreceni főiskolába 1773. ápr 24-én iratkozott be. A debreceni Series Studiosorum szerint: Rector Ceglédiensis 1784., de a Liber Matricularis és Matricula Scholae a fentebbi 3 évet jelöli meg rektorsága idejéül. Ide is illik be. Később Csetényben lett lelkész, ahol öreg korban halt meg.

12. Komáromi István 1783—86. Nagykeszii származású. Előbb a hódmezővásárhelyi particulában tanult. A debreceni főiskolába (111. classis) 1776. ápr. 25-én iratkozott be. Később csépi lelkész lett s ott is halt meg 1816-ban.

13. Szentgyörgyi József 1786—89. A korábbi ceglédi rektor, szintén Szentgyörgyi József, aranyosi lelkész és felesége, polgári Koczor Mária fia, szül. 1765. febr. 22-én Aranyoson (Komárom m.). Tanult Pozsonyban, Nagykőrösön, Debrecenben, ahol 1780. április 27-én iratkozott a togátus deákok közé. Itt később a német nyelvet is tanította. Ceglédi rektorsága után külföldi egyetemeken és egyéb főiskolákon az orvostudományokat tanulta. így látogatta a göttingai, haliéi, lipcsei, erlangeni, erfurti egyetemeket, a schnepfenthali nevelőintézetet s Gotha és Weimar művészeti intézeteit. Végül Bécsben tanult egy évig, ott tett orvosi vizsgálatot és ott avatták orvosdoktorrá. Hazatérve Győrben lett orvos, azután Nagykőrösre hívták főorvosnak, onnan 1799-ben Debrecen választotta meg főorvosává, vagy ahogy akkor nevezték, főfizikusává. Itt élt, működött ez időtől 1832. január 1-én bekövetkezett haláláig. Nemcsak mint orvos volt hires, hanem mint az ú. n. debreceni kör tagja az irodalomban is szerepel. Kazinczynak benső barátja, akivel állandó levelezésben állott. Ő szedte össze szellemes módon a nyelvújítás szertelenségeit, amelyekkel egyáltalában nem barátja, Kazinczy ellen támadt. Csak baráti társaságban olvasta fel, de fogalmazványa valahogy a Somogyi Gedeon kezébe került, aki aztán azt a Kazinczyt kigúnyoló hírhedt Mondolat megírásánál használta fel. Szentgyörgyi írt egy népiskolai tankönyvet „A legnevezetesebb dolgok esmérete“ címmel. Ezen-T