Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
III. Mellékletek
Szolnoki felső kereskedelmi 7 fő Kecskeméti felső kereskedelmi 2 fő Budapesti felső kereskedelmi 1 fő Nagykőrösi gimnázium 1 fő Jászberényi tanítóképző 1 fő Esztergomi tanítóképző 2 fő” Lenkefi Mihály ny. MÁV főfelügyelő „1910 szeptemberében kezdtem el Cegléden a polgári leányiskola I. osztályát. Igazgatónk Nagy László volt, aki egyben a történelmet is tanította. A magyar irodalmat Petőné Heitler Laura, a rajzot Réthy Lajos oktatta, a számtan és német tanárom nevére már nem emlékszem. Ének tanárunk Mihó Ernő, a ref. nagytemplom kántora, a magán zeneiskola vezetője volt. Sajnos iskolatársaim közül már csak magam élek. Hozzám legközelebb álltak osztálytársaim közül: Bakos Klára, Burgmann Vilma, Havasi Gizi és Kapu Edit. Annyi idő után úgy tudnám jellemezni iskolámat, hogy nagyon demokratikus hang uralkodott benne: soha nem tapasztaltam kivételezést a jómódú gazdagokkal és az „úri” lányokkal. Lehet, hogy egv-két liba elkerült olykor-olykor valamelyik tanár lakásába, de erről mi gyerekek sohasem tudtunk. Aki szorgalmas volt, jól tanult, azokat rendszeresen megdicsérték, ez mindig serkentőleg hatott ránk, leánytanulókra. Az én bizonyítványom kitűnő rendű volt, halálom után megtekinthető lesz a Kossuth Múzeumban, ahová sok más emlékemmel együtt elhelyeztem. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a német tanárnőm volt az, aki engem színészi pályámon elindított. Ez a tanárnőnk egy alkalommal német nyelvű gyakorlatot adott föl labdajátékkal egybekötve. Amikor engem szólított ki felelésre, nagyon meg lehetett elégedve, mert azt mondta: „Patkós, neked színésznek kell lenned!” Mire én nagy önérzettel azt válaszoltam: „Tanárnő kérem, én az is leszek!” így indult el életpályám, bár a megvalósulás még messze volt! Mindig szívesen gondolok vissza ezekre az évekre, s ha utam egykori iskolám mellett vezet el, gondolatban újra az a kislány vagyok, aki ezekben a tantermekben tanult, ezen az udvaron játszadozott.” Patkós Irma érdemes művész „A polgári iskolának én nagyon sokat köszönhetek. Akik ebbe az iskolába jártak, többnyire elég „mélyről” jöttünk, szüléink néhány elemit végzett egyszerű emberek voltak, mi pedig érzékeny emberkék abban a korban, ahol iskolában és iskolán kívül mindig rangsorolták az embereket, s nekünk bizony sok nehézségben volt részünk. 92