Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)

Jegyzetek és felhasznált irodalom

Jegyzetek

1. Németh László: A Medve utcai polgári. Kecskemét, 1937. 6.

2. Bogdán István: Mestere volt egykor. Bp. é.n. 258.

3. Schwarcz Gyula: A közoktatásügy reformja mint politikai szükséglet Magyarországon. Pest, 1869.

Idézi: dr. Simon Gyula: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története c. munkájában. Bp. 1979. 16.

4. Havas István: Egv évtized a polgári iskolai küzdelmek élén.

Bp. 1935. 44.

5. Csengery Antal született 1822-ben Nagyváradon. 1845-49-ig a Pesti Hírlap, 1857—1869-ig a Budapesti Szemle szerkesztője. Tanár, író, újságíró, országgyűlési képviselő, a MTA alelnöke. Deák Ferenc egyik bizalmas barátja, aki tevékenyen vett részt a korabeli társadalmi, kulturális és politikai mozgalomban. Egyik előkészítője az 1867-es kiegyezésnek. Budapesten halt meg 1880-ban.

6. 1868. XXXVIII, te. V/c. Magyar Törvénytár 1836-1868. 459-61.

7. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében, majd később a Horthy-hadseregben az érettségizett újoncokat nevezték „önkénteseknek”, más néven „karpaszományosoknak” (a zubbony ujján levő megkülönböztető jelzés alapján).

Az „önkéntesek” egy évi kiképzés után hadapródőrmesteri rendfokozattal szereltek le. Belőlük került ki a tartalékos tiszti állomány.

A „karpaszományosok” megkülönböztetett bánásmódban részesültek a hadseregben, ehhez jogot a középiskolai érettségi adott.

8. Korniss megállapítását idézi: Sághelyi Lajos dr.: A magyar polgári iskola hatvan éves múltja c. művében. Bp. 1929. 259.

9. Sághelyi i.m. 53.

10. Pedagógiai Lexikon Bp. 1978. 483-85.

11. Dr. Somogyi József: Hazánk közoktatásügye a második világháborúig. Bp. 1942.

12. Molnár János: Polgári iskolai kis enciklopédia. Bp. 1930. 7.

13. Kovács András: A Földvárv Károlv ált. isk. emlékkönvve.

Cegléd, 1970. 3.

14. U.o. 5.

15. S. Szabó József: A ceglédi református iskola története.

Cegléd, 1936. 89.

16. Török János Tapolcán született 1807. jan. 6-án. 1874. febr. 9-én halt meg Budapesten. Ma nevét viseli a ceglédi Mezőgazdasági Szakközépiskola. (Hídvégi Lajos: Török János és a Szőkehalmi Gazdaképző Története. Cegléd, 1963. 7-16.)

17. U.o.: 25.

18. Kolofont József: Cegléd. Magyar Városok Monográfiája.

Bp. 1931. 128.

63