Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében
Hogy a lakosság műveltnek nevezhető rétege melyik iskolából került ki, jól tükrözik a korabeli népszámlálási adatok is. 1941-ben Cegléd lakosságának megoszlása iskolai végzettség szerint: Ehhez a kulturális képhez tartozik még az a szomorú tény, hogy Cegléden 1941-ben még 2630-an nem tudtak írni, olvasni, csaknem annyi volt tehát az analfabéták száma, mint a négyosztályos középiskolát végzetteké.89 Ez a kimutatás is feltűnően bizonyítja, mennyire nem vált be hazánkban a nyolcosztályos népiskola: Cegléden a jelzett évben mindössze 62 személy találtatott, aki itt tanult 14 éves koráig, ugyanakkor mintegy 3000 azoknak a száma, akik négv középiskolát végeztek, ezek pedig túlnyomó többségükben a polgáriba jártak. A ceglédi példák is igazolják az országos helvzetképet: „Ha úgy számoljuk, hogy Horthy korszak 173 gimnáziumában összesen 30000 gimnazista mellett az ország 357 polgári iskolájában 83000 polgárista tanulhatott, akkor a polgári iskola társadalmi funkcióját eléggé világosan szemlélhetjük: Csaknem háromszor annyi 10-14 éves magyar gyermeknek biztosította a középszintű műveltség megszerzését, mint ahánvan gimnáziumba tudtak beiratkozni. S ha ehhez még hozzágondoljuk, hogy akkor a gimnáziumi tanulóknak mindössze 5,1%-a volt munkás-paraszt származású, a polgári iskoláé pedig 71,1%, akkor ma sem tűnhet túlzásnak a felszabadulás előtti korszak viszonyai között - a polgári iskola társadalmi jelentőségére utalni. Nyilvánvaló, hogy a lebecsült polgári iskola nélkül mennvivel több szegénvsorsú magyar gyermek akadt volna el a műveltséghez vezető útnak már a kezdeti szakaszán”.911 Érdemes megvizsgálni a számadatokat a korabeli nőnevelés szempontjából is. A felszabadulás előtti Cegléden alig volt lehetőség a lányok számára középiskolai tanulmányok folytatására. Nagyon kevés szülő tehette meg, hogy leánygyermekét fővárosi leányintézetbe járassa, a Kossuth Gimnázium pedig - fiú iskola lévén, - leányokat csak magántanulóként vehetett föl. 1910-ben jelentek meg az első leány magántanulók, de számúk mindvégig olvan csekély volt, hogy a város művelődése tekintetében szóba sem jöhetett.91 főiskolai végzettségű középiskolai 8 osztály középiskolai 6 osztály középiskolai 4 osztály elemi iskola 8 osztály elemi iskola 6 osztály elemi iskola 4 osztály 11 876 fő 10919 fő 306 fő 701 fő 253 fő 968 fő 62 fő 51
