Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében
és bámulatosan fel tudta fokozni érdeklődésünket. Mi az elemi iskolában rajzot abban az időben egyáltalán nem tanultunk, tehát a polgári iskolában kezdtük el a vonalak húzogatásával. Hogy milyen rendkívüli haladást tettünk, azt bizonyítja, hogv a harmadik osztályban már díszítő motívumokat rajzoltunk, a jóni, dóri és korinthosi oszlopfőket, ki is festettük azokat, míg a negyedik osztályban már arcképeket rajzoltunk. Krétával, ironnal árnyékoltunk és természet után virágokat festettünk. Annyira megkedveltük a rajzolást, hogy otthon egész délutánokat töltöttünk el a rajztábla mellett”.79 Egykori müncheni tanulótársa, Deák-Ébner Lajos így nyilatkozott Réthvről, a rajztanárról: „Cegléden a maga körében igen üdvös tevékenységet fejt ki növendékeinek oktatása körül. Tanítási módszere a legnagyobb közvetlenséggel és szeretettel természetre támaszkodik, ennek beható megfigy elésére tanítja növendékeit. Fokról fokra fejleszti ki a gyermekek forma- és szépérzékét, míg végül önálló konceptiók készítésében teszi próbára tehetségüket. Réthy eljárása nem száraz fárasztó stilizálás, hanem átérzett, öntudatos transponálása a természet bámulatos szín- és formagazdagságának.. ,”80 Réthy Lajos tudatos polgári iskolai pedagógus volt. Tisztában volt azzal, hogy más a rendeltetése ennek az iskolatípusnak, mint a felsőfokú tanulmányokra előkészítő reáliskolának: ő négy év alatt tömör, de kerek egész képzést adott növendékeinek, hogy az ipari pályán nélkülözhetetlen rajzkészség kifejlődjék bennük. Réthy azonban nemcsak kiváló rajztanár, remek pedagógus, hanem művész is. Egyházi témájú képei közül leghíresebb a Protestáns gályarabok Nápolyban c. festménye. Sok képet készített a magyar föld megkapó tájairól, a ceglédi határról és baráti, illetve családi köréről. De festményeinél jóval értékesebbek irodalmunk remekeihez készített illusztrációi. 1940-ben a Kossuth Múzeum Réthy Lajos emlékkiállítást rendezett Mayer Péter gimnáziumi rajztanár irányításával. A kiállítás meghívója felsorolja, mely Réthy alkotásokat láthatja a közönség és szerencsére felsorolja azokat a műveit is, amelyeket a rendezők nem tudnak erre az alkalomra megszerezni. Ez a jegyzék így felöleli Réthy egész munkásságát. Réthy nevét országosan ismertté Toldi illusztrációi tették. Ezzel kapcsolatban jelentek meg a legszebb bírálatok művészetére vonatkozólag. Deák-Ebner: „Művészetében megvan a nemzeties zamat, rajzaiban a költemények szelleméhez való simulás, annak naiv visszaadása oly annyira, hogy a maga nemében egy edül áll".81 Alexander Bernát: „Réthv Lajos beleélte magát abba a naiv, népies hangulatba, mely annyira a szivünkhöz szól. Szereti a költeményt, alakjait és a nézővel is meg akarja szerettetni. Fő erénye, hogv megkapó, könnyen érthető kifejezést tud adni az alakoknak".82 42
