Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
I. Az iskola története
egész fi- és leányiskolái tantestület nevében a helyen is sajnálattal kell megemlítenem, hogy nagyon is hiányos a tanszertárunk, tanári és ifjúsági könyvtárunk, a mult tanévben sem gyarapodott egyáltalán véve semmivel, mert e nagyon is fontos czélokra, miut már évek óta nem, az idén sem lön egy krajczár sem utalványozva. Nincsen tornaterem, a tornafölszerelés már tönkrement. Hogyan is lelkesedjék a közönség olyan iskoláért, a melyet fenntartója nem vesz semmibe’’?70 Végigvezethetnénk az évkönyvek alapján a leltári állomány alakulását. Az 1883-84-es tanévben 292 db könyv volt az iskola birtokában, a tanulók létszáma pedig 140 fő, tehát egy főre 2 db könyv jutott. 1912-13- ban a könyvek száma 786 db, a tanulók száma 255 fő, tehát már 3 könyv jut. 1930-31-ben 1088 db a könyvtári állomány, ekkor a tanulók létszáma 308 fő, fejenként még mindig csak 3 könyv esett tanulónként. Végül 1943- 44-ben a könyvek száma már 2826 db, erre esik 349 tanuló, a „fejadag” tehát már nyolcra emelkedett. De ugyanebben a tanévben a Kossuth Gimnázium könyvtári állománya 12748 db, a tanulók száma 288 fő, itt tehát az egy „olvasóra” eső könyvek száma 44! Ez volt a különbség a két iskola között a múlt rendszer politikájában. Jellemző, hogy az az iskola, ahol komoly mezőgazdasági oktatás folyt, csak az 1932-33-as tanévben kapott végre a várostól földet, ahol a mezőgazdasági ismereteket gyakorlatban is lehetett oktatni. A jól képzett és lelkes tanárokkal rendelkező ceglédi polgári iskola ebben a szomorú környezetben is újabb virágkorához érkezett az 1930-as években. Ekkor már sok tanulót vonz a szomszédos falvakból és a ceglédi tanyavilágból is, egyre több és több tehetséges munkásgyerek tanul tovább a szomszéd városok szakközépiskoláiban a polgáriban megszerzett szilárd alapokkal. A Szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola megalakulása után (1928) a legkorszerűbben felkészített tanárok kerültek ehhez az iskolatípushoz Cegléden is. Ezek a fiatal nevelők már az egyetemen is hallgatták fő szaktárgyukat bizonyos óraszámban, a főiskolán is kiváló professzorok tanították őket. A polgári iskolai tanárjelöltek gyakorlati képzése pedig a legkorszerűbb volt az egész országban: a szegedi tanárképzősök nemcsak elméletileg ismerkedtek meg szaktárgyukkal, hanem négy éven át olyan alapos gyakorlati képzést is kaptak, amilyennel egyik felsőfokú pedagógusképző intézményünk sem rendelkezett. A kor egyik legszínvonalasabb pedagógiai lapja, a Cselekvés Iskolája és a Gyakorló Iskola kiváló vezető tanárai segítették ezt a nemzedéket abban a munkában, hogy tudásukat maradéktalanul át is tudják adni a rájuk bízott ifjúságnak. Álljon itt bizonyságul dr. Kemenes Illésnek, a budapestvidéki tankerület főigazgatójának véleménye erről a tanárgárdáról: „Én kijelentem, hogy bár olyan munkát látnék más terrénumon, amilyent éppen a polgári iskolai tanári kar részéről látok. Nem restellem kijelenteni, hogy irigylem a polgári iskolai tanári kart”.71 35
