Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
I. Az iskola története
Az 1869 június 17-én megtartott közgyűlésen24 a népoktatás ügyében megszervezett bizottság a következőket javasolta elfogadásra a képviselőtestületnek: Az első pontban „mondja ki a közgyűlés, hogy a közös oktatás elvét elfogadja”. Cegléden, mint már jeleztük, eddig a vallásfelekezetek tartották fenn az iskolát. Ezen a nagy jelentőségű közgyűlésen már jelentkezett az Eötvös-féle törvényen megnyilvánuló liberális eszme. Cegléd is igyekezett érvényesíteni az állam jogát az egyházakkal szemben. Ezt a törekvést tükrözi a javaslat 2. pontja is: „A közoktatási törvény 59. § által felsőbb népiskola, vagy esetleg polgári iskola állítására lévén a város közönsége kötelezve, határozza el a közgyűlés, hogy polgári iskolát fog állítani. Minthogy pedig a polgári iskola költségeit is a város tartozik fizetni, mondja ki a közgvűlés, hogy az iskolai alapra adományozott 1000 hold földet a vallásfelekezetektől visszaköveteli és annak jövedelmét a polgári iskola fenntartására fordíthatja”.25 A közgyűlés jegyzőkönyvében ebben a 2. pontban a polgári iskola felállítására vonatkozó javaslatnál egy áthúzott sor is található: „felekezet nélküli Czegléd méltóságát”. Minden bizonnyal ügy akarta először szövegezni Szalav Sándor főjegyző, a jegyzőkönyv vezetője, hogy Cegléd város „méltósága” megköveteli, hogy közoktatása felekezet nélküli legyen. Iskolatörténeti érdekesség számunkra a javaslat 5. pontja: „A közoktatási törvény 81 § szerint az állam 20 tanítóképezdét állít fel. Kéressék fel a m. k. vallás és közoktatási minisztérium egyik tanítóképezdének Czegléden leendő felállítására”. A bizottság által előterjesztett javaslatok pontonkénti megtárgyalása után a közgyűlés a következő határozatot hozta: „A közgyűlés mindenekelőtt azon meggyőződését kívánja kifejezni: hogy a népoktatás jelenlegi állapota kielégítőnek nem mondható; másrészt az állam minden egyes adózóra folyton nagyobb terheket ró, különösen érintetik ezáltal a földbirtok, szükség tehát okszerű és értelmes gazdálkodás behozatala, ez pedig a közoktatás rendezése és virágzóbb állapotba helyezése nélkül nem érhető el. Hasonló okot szolgáltat a közoktatás emelésére az ipar és kereskedelem terén mindinkább kifejlődő verseny, mely az iparszabadság védhiánva alatt mindinkább odafejlődik:, hogy e téren is csak az értelmiségé leszen a babér, ellenben az értelmiség fokán alantabb álló iparosok és kereskedők el fognak nyomatni”.26 íme, a ceglédi közgyűlés határozatában világosan tükröződik az ország kapitalizálódásának folyamata és az ebből fakadó szükségszerű lépés: a mezőgazdaságban fellépő nagyobb követelmények, valamint az iparban és kereskedelemben kifejlődő szabad verseny miatt „az értelmiség fokán alantabb állók” elbuknak, ha nem szerzik meg a gyakorlati élethez szükséges magasabb műveltséget. Az egykor szántó-vető, állatokat őrző ceglédi 18
