Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
I. Az iskola története
szakig szolgálta hazánkban a történelemtanítást, de ekkor ezt a hazaszeretettől átfűtött tankönyvet betiltották. A II. József ncmetesítő politikájával szemben támadt ellenállás Cegléden is nemzeti iskola felállítását sürgette a latin iskola helyett. 1805-ben létre is hozták a magyar anyanyelvű iskolát három osztállyal. A régi deákos iskola - melyet ettől kezdve neveztek gimnáziumnak - sorvadásnak indult. Ugyanekkor fellendült Cegléden a katolikus nemzeti iskola. A katolikus vallású jobbágyok első kis csoportját 1734-ben írták össze Cegléden. 1746-ban megalakult az önálló katolikus egyház, mely még alakulása évében létrehozta a maga iskoláját. Ez az iskola a régi református iskolával szemben Mária Terézia uralkodása idején gyors fejlődésnek indult. „Korszerű épületével és berendezésével, valamint három képzett tanítójával, a reformátusoktól méltán irigyelt eredménnyel működött. A városi polgárság igényeit igyekezett kielégíteni. Tanította a geometriát, fizikát, rajzot, azután gazdaságra, kereskedelemre és iparra tekintettel a gyakorlati számtant, a háztartás elemeit és a polgári élet ismertetését. Ilymódon megtaláljuk benne a később kifejlődött polgári iskola magvát”.15 Ebben az iskolában vált magyarrá Toldi (Schedel) Ferenc, a magyar irodalomtörténet-írás atyja, aki 1815-ben egy évig itt diákoskodott. Osztálytársa volt többek között Nagy Sándor József, a későbbi aradi vértanú tábornok. A hagyomány azonban olyan erős volt, hogy ez a Mária Terézia uralkodása idején megerősödött katolikus nemzeti iskola csak „főelemi tanoda” rangot kapott, a református iskola pedig megtartotta az elemi fölött gimnáziumi osztályait is, s így továbbra is a református iskola képviselte Cegléden a középiskolai oktatást. 1820-ban kitűnő rektor került Ceglédre Ceglédi Mihály személyében. Az ő vezetésével ismét fellendült a gimnáziumi oktatás, a növendékek száma csakhamar elérte a félszázat. Az 1834. évi szörnyű tűzvészben azonban elpusztult a református iskola és már nem volt erő a visszaállítására. Az algimnázium 1846-ig tengődött még, utolsó rektorprofesszora Varga Pál volt. A református algimnázium 1864-ben újra megnyílt ugyan Szabó Lajos vezetésével, de 1869-ben végleg becsukta kapuit növendékek hiánya miatt. A nagy lélekszámú alföldi város ismét középiskola nélkül maradt. Szőkehalmi Gazdaképző Intézet A Széchenyi által alapított Magyar Gazdasági Egyesület titkára, Török János,16 1845-ben Cegléd egyik határrészén, Szőkehalmon, megvásárolt 200 holdnvi területet és azon létrehozta a kor egyik legmodernebb gazda12
