Prukner Pál: Portré és történelem (Budapest, 1970)

rosok közönségét. A színházlátogatást rendszerint öszszekötöttük egyéb tanulmányi látogatással. . . Vármegyénk népművelési bizottsága százhúsz vándorkönyvtárt tart fenn, a városok pedig több ezer kötetes könyvtárral rendelkeznek. Alig tudjuk a lakosság nagy olvasási szomjúságát kielégíteni.. . Folyamatban van megyénk területén hetvenhat kulturbázis kiépítése ..

ÜJRA ODAHAZA

Hét hosszú esztendig állt a megye kulturális életének élén. A legnehezebb esztendőkben. Akkor hívatták a minisztériumba és kinevezték a diafilmek főszerkesztőjének. Hogy addig ezt a munkát soha nem csinálta? Sok minden mást sem csinált korábban, amíg meg nem bízták valami új, „rázós” feladattal. Akkor rövid türelmi időt kért, hogy végiggondolja: képes lesz-e a feladat megoldására, aztán rábólintott: rendben van, megcsinálom.

Égni és égni. . . e két szóval tudom leginkább jellemezni. Élt és közben égett ez a hatalmas termetű ember, akinek legbelül már akkor rakoncátlankodni kezdett a szíve. Ezért is kérte haza magát Monorra, 1954-ben. Egy kicsit megpihenni, ahogy mondta volt.

Hogy mit jelentett Oláh István életében a „kicsit megpihenni”?

Akkoriban volt a falunak egy tengődő-kallódó, mit-kezdjünk-vele középiskolája, egy közgazdasági technikum, amelyet oktatásra alkalmatlan intézménynek tekintettek. Megfelelő épülete sem volt, az osztálytermek különböző házakban kaptak ideiglenes otthont. Tanfelszerelése egy földgömbből és egy falitérképből állt. Az oktatási színvonala siralmas, a fegyelme semmilyen. A szülőknek egyre kevesebb kedvük volt odajáratni a gyermeküket. A megye vezetői, nagyon indokoltan, megszün35