Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

Jegyzetek

8/ Névtudományi Vizsgálatok /Akadémia/ 1960; 76.1. A Csalókösi éa Possony m.-i adat: B. Saabét Paat m. 599. 1.

9/ Baláaey Perenct Havas vármegye története, Eger 1897.5.1.

10/ Vensel: Árpádkori uj okmányt ér IX. k. 523. 1.

11/ Anjoukori okmánytár VII. k. 5. 1. „a tempore, cuiua non axatat memoria aampar ad iua regiun apectare dinoscitur."

12/ Cegléd város adomáayoaé oklevelében as egyik déli határ as a tölgy érdé, amit a három város haesnál; Silva aaaat usualis trium oppldorum aeu villarum Chagled prediota Keurua at Kechkemath nomine tarom B.Ssabé: Pest m. 86.1. Keeskemét is Körös és még 1445-ben is csak sálogjogon van Csekekátai Mihály birtokában. U.o. 185.1.

13/ Mon. Str. I. 53. Zesin, qui equos ragis custodit.... ubi arant arundines ragis et fenum.

14/ Sorlpt.R.B. I. 354.1.

15/ B. Saabé: Pest m. 438. ak.

16/ 1364-ben. I. Lajos anyja kérésére a ceglédi polgárokat és telepeseket felmenti mindennemű vám fisetése áléi: oives et hospites de diote Ceegled nunc reginales /U.o. 79.1./

17/ Soript.R.H. I. 116. 1.

18/ As oklevél ssövega: B. Saabé: Pest m. okit. 84-86. A továbbiakban a határ leírását ennek as eredeti oklevélnek as alapján kösöljttk, éa a későbbi átírásokra nem térünk ki.

19/ Hübner Emil egyébként érdemes tanulmányában /Cegléd: aserkesstette Kolofont Jéssef Bp. 1931./ 166. 1.

20/ Cegléd: 71. sk. 11. A osemől per.

21/ Cegléd: 102. sk. 11.

22/ 2. ss. Állami Levéltár Cegléd Város levéltára /továbbiakban CVLT/ Paso. 32.nr. 21. 1774-ből való határjárás.

23/ B. Ssabé: Pest m. okit. 90. 1.414. reg.

24/ Ceglédi Kisgasda 1926. ápr. 24. „Árpádkori lelet a Bécsi háton".

64