Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd kültelki népessége
76 szüleitől Iskolába Járatni, Mint a földtulajdonos tanyán lakó földművesnek. A kültelki Iskolák látesltásáben döntő ráess volt a kötelező nápoktatásl törvénynek. Az 1869.évi népszámlálás szerint Cegléden a 6 éven felUll férfiak közlil 3,084, a nők közül 3,954-en nem tudtak Írnio 1 v a s n A családostól, gyermekeivel együtt klnnlakó népesség tehát osak a tanyai Iskola-hálózat kiépülése után szabadulhatott meg az analfabétizmustól. A tanyai, illetve kültelki Iskolahálózat kiépülését - Így a kitelepülés Irányát és évelt - a következő táblázat mutatja: 1878 1883 1893 1897 1898 1903 1903 Kásán Kistelek Kappanhalma Seregélyes /Ugyer/ Zöldhalom /Csemő/ Csemő /Fenyvesi lsk./ Homok puszta 1880 Bán dűlő 1887 Lendér dűlő 1910 Czárák dűlő /Ugyer/, 1914 Márta dűlő R</í>4/ ur 1926 Törteit ut Budai ut F'o’L-f' 1928 Körösi ut 1914 Kecskés csárda35/ A fekete földi részen mind az öt Iskola - Bán dűlő, Lendér dűlő. Homok puszta, Márta dűlő, Kecskés csárda - a volt Jobbágytelkek ősi tanyái között épült. Igaz, hogy a fertályföldek közelebb esnek a városhoz. Az Igazi ok mégis as, hogy a fertályföldek tagosítása csak 1894-ben történt, ' addig három nyomásban birtokolván a Tartályos földek gazdái - tanyákat nem építhettek.A tanyai Iskolák létesítését egy-egy nagylelkű telek- vagy épületadakozó siettethette ugyan - létesítésük mégis a kinn lakó gyermekek nagy számára, az Iskola környékének á 1- landó betelepültségére mutat. Jellemző azonban az le, hogy valamennyi feketeföldi Iskola már az első világháború előtt meg volt. Háború után csak a homokföldi lakosok száma növekedett úgy, hogy gyermekeik számára uj Iskola építése vált szükségessé.
