Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd népe és népessége
59 tóvá tételével nagyobb lendületet kap az árutermelő mezőgazdaság. Bgy évtized alatt eltUnlk a külterjes állattartás. A vasút tesel lehetővé az annyira keresett hizlalt állat szállítását. Bedében a nyolcvanas években a hizlalókban olykor 80.000 sertés Is hízik. Virágzó Üzletággá fejlődik a sertés kereskedő s. A sertés hizlaláshoz szükséges lţ_ u k o Ica termelés, a f dldek rendszeres trágyázása, mf gs’züntetl ae ugaros gazdálkodást.A munkaigényes kukorica-termelés, az uj vetésforgó kialakítása pedig szükségessé teszi az állandó tanyák kialakítását. A gazdasági fejlődésnek azonban ára van: az egykor nagy vidék központja - a karnyák idejárt piacra és vásárra, Jelentős volt a vásározó iparosok és kereskedők száma 1b - elszürkül az egyre Inkább Pestről irányított fhzdasági életében.Sorsának további alakulását nem helyi gazdasági és népességi tényezők határozzák meg, hanem osztoznia kell az ország ezer szálból és számtalan tényezőből összetevődő gazdasági sorsában. A közös legelők felosztása az első világháborúig az uj szántó és főleg a szőlő kultúra kialakításával munkát tud adni a város növekvő lakosságának Is. A város a legelők felosztásakor azonban elmulasztott egy u j Ugyer kialakításának lehetőségét. Nem a szegény zsellér nép kapott földet, hanem a meglévő birtokok arányéban került felosztásra a közlegelő.Csak a földtulajdonosok lettek gazdagabbak: a szegénység nem Jutott földhöz.^/a ^ századvégi statisztikák, de még a XX. század elején készültek is adósok maradnak a gazdasági élet részlet-kérdéseivel: nem tudjuk nyomon kísérni, miképpen alakult a fertályos gazdák - egykori negyed-telkes jobbágyok - sorsa. Azt sem tudjuk nyomon követni - de nem Is elsődleges feladatunk,hogy a zsellérségből.hogyan alakul ki a földmunkás társadalo m? Nem halt ki azonban a város életéből a politikai öntu-
