Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

A város belterületének alakulása

39

I. tized

243ház

II. tized

178ház

III. tized

220ház

IV. tized

218ház

V. tized

269ház

A hózszámozás 1-1130 között folyamatosan haladt.

Az a k 1 o k az öt tizeden kiviil maradtak, mert a beosztás idején gazdasági szerepük volt, Ugyanúgy számozatlanul, mint a tanyai épületek. Mondottuk már, hogy a beltelek aránylag szűk volta miatt már 1809-ben 554 ház állott az akiokban.Ez a szám 1844-re már 122 7-re növekedettValójában nem is épült másutt uj ház az újvárosi parcellázásig, mint az akiokban. Mivel ezek a házak már a tizedek kijelölése utón épültek: igy különböztették meg egymástól: 132. sz. ház a IV. tized akolban. Minden akolnak külön 1-tól kezdődő házszómozása volt szemben a tizedek sorszámos számozásával.Az akolban rendesen zsellérek építkeztek. Ezeket az akoliaké zselléreket a régi zsellérektől - „telkes" zsellérektől - megkülönböztetésül „kerti" zselléreknek - hortulani inquilini - nevezték. Házhelyük sokkal kisebb volt,mint az urbárium idején mór városban honos telkes zselléreké.

A közlegelők felosztása után feleslegessé vált akiok gyors beépítése szükségessé tette a város kerületi beosztásának módosítását is. Az öt tized nem volt tovább fenntartható, hiszen valójában a belterületi házaknak is csak felét foglalta magában: a házak másik fele a tizedbe nem sorolt Újvároson és az akiokban volt. Meg kellett oldani az egyre nagyobb szómban állandó lakásra, tanyára és szőlőbe költözöttek közigazgatási rendesését is.

Az öt tized helyett a város belterületét - akiokkal és Újvárossal együtt - 1876-ban t i z kerületre osztják. A külterület eleinte egy kerület: a II. Sok zavart okoz azonban az, hogy az utcák elnevezése ée a tiz ke-