Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város belterületének alakulása
3u zás eredményei: a Kossuth tér-Felház utca közötti terület telkei szabálytalanok, egyenletlen nagyságúak: szabad foglalást, illetve szabad telekmegosztást mutatnak. Keleten a mai Szív utca-Szolnoki ut-Puskaporos utca volt a város határa. Ezen az aránylag kis területen azonban a mainál sokkal több háztelek és ház volt. A mai Szabadság téren 1892-ig, amint az a mellékelt 1844.évi térképen Jól látható - nemcsak házak, de azóta megszűnt utcák voltak. Ugyancsak beépített a Kossuth tér nagy része is. Ennek az utóbbinak a rendezését az 1909-re megépült Csemői vasút vonala tette szükségessé. Ezt a majdnem szabályos négyszög alakú ősi várost valószínű könnyű sárpalánk vette körül. Erre utal a Nyársapáti család XV. századi ostroma a város ellen,de az az 1692-ből való utalás is,hogy a város kapui rendesen 7 /zárva voltak, csak szükség esetén nyitották." A XVI-XVII. századi ceglédi lakosoknak nem volt szükségük a régi város belterületének nagyobbitására. Az 1596. évi összeírás az 1559. évi 189 házból már csak 150 házat talál lakottan.8/ A nagy pusztulás azonban a XVII. század első évtizedeiben érhette a várost: 1627-ben mindössze 39 házat laktak Ceglád városában.^/ A „nagy utak", amelyek az egykori Jelentéktelen falucskából forgalmukkal várost duzzasztottak - a háború idején átokká váltak: a felvonulási utak mentén volt mindig a legnagyobb a háborús pusztítás.A harcok elmúltával valószínű visszaszivárogtak Cegléd menekült lakosai, de a város lakott területének növelésére sem szükségük, sem kedvük nem volt, hiszen nem növekedett a lakosság száma 10/ sem. ' A török világ elmúltával az első XVIII, századi összeírás 1 nemes, 117 jobbágy és 23 zsellér háztartást - összesen 141 lakott házat - talált városunkban.11/ Valószínű,hogy ezek a nagyrész uj telepesek a régi házak egy részét javítják ki maguknak, illetve a mér egyszer lakott, elhagyott telkeket veszik birtokukba.1^/
