Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

A város határa és földje

27

népesség elvánd orolni kényszerült. Az 1930. évi népszámlálás szerint 1921-1930-as évekre a vándorlási különbözet - 1797 volt. A város nagyüzemek htjával van, megszerezhető földterület már nincsen. A csak a jelenségeket szemlélő ujságirő hangzatos cikkének 1936-ban ezt a cimet adta: Cegléd a halál városa. Tovább tart az elvándorlás: 1930 és 1935 között ezerrel lett kevesebb a város lakossága. De nemcsak pusztul, kihal, hanem lakosai is igen rosszul állnak az élet fonalát illetően.112^

Zsákutcába jutott a gazdasági élet is. Napjaink magán- és középitkezéseit látva, helyesen ás teljes súlyában tudjuk értékelni az 1932. évi építkezések mérlegét: Cegléden 1932- ben 6 uj ház épült 9 szobával. Keserűen jegyzi meg a krónikás: „Az építkezés teljes szünetelését kell a mult év rovására Írnunk.

Cegléd város határának és földjének 250 esztendős története népének szorgalmáról, fejlett gazdasági érzékéről, a mindig korszerű gazdasági formák gyors átvételéről, az idejétmúlt gazdálkodási formáktól való rugalmas elszakadásról beszél. A második világháború előtt nem Cegléd népének gazdasági élete, nem Cegléd népe, hanem a Horthy korszak gazdasági élete jutott csődbe.