Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
10 a vitás területet a ceglédiek annyira birtokba vették, hogy az évekig húzódó hatalmas határperhez mellékelt kéziratos térkép szerint itt az árkokkal külön telkekre osztott területeken szállásaik, aklaik és istállóik voltak.4^/ Élt az a tudat is a ceglédiekben, hogy kelet felé is nagyobb volt egykor a város határa. Az abonyiakkal való 1584.évi határper során - az abonyiak vallomása szerint a ceglédiek „annyira az abonyi földre vetették a határt,hogy az abonyi kertek is mind Cegléd felé esánek".4^/ A város keleti-délkeleti határának története a legváltozatosabb. Éri István már idézett kitűnő, az eredeti források felhasználásával készült tanulmánya minket érdeklő részleteiből kitűnik, hogy a XV. század sorén valóságos háborúskodás, fegyveres összeütközés volt a minden jel szerint csak az óbudai apácák ceglédi blrtokossága után idekerült Nyársapáti család és Cegléd polgárai között. Egészen a XIX. századig a ceglédi határ Nyársapáti felé eső részén volt a legértékesebb kaszáló. A külterjes állattartás koréban a széna volt a legnagyobb gazdasági érték.*4/ Nyársapát mellett volt a ceglédi határhoz tartozó Besenyő-egyház és Törött-egyház nevű birtok is.4®/ Az 1368. évi határjárás során a két birtokról és a valószinüleg már akkor is romos templomról nem történt említés, mert ezek a bejárt keletidélkeleti határon belül estek. Amint Nyársapát földesurai birtokaik ügyét személyesen nem intézhették, Cegléd város polgárai a törökkel összefogva igyekeztek visszaszerezni egykori középkori határukat. Az ugyancsak 1584-ben történt határjárás tanúvallomásai szerint a ceglédiek úgy osztották meg a határt, hogy: „naros apatjt tiztan Chegledhez zakaztotak volt."4®/ A ceglédi biró a csauszt egészen Nyársapáti falu alá vezette a tóhoz, ahol a nyársapátiak kazlai és mezei kertjei voltak.4^/ Ez a tó talán az a Sóskafás t ó lehetett, amelyet a ceglédiek még 1775-ben is a Nagykőrös-Nyársapéti határper során maguknak követeltek.* ' A cegléd-kőrösi határ történetének a város neves tör
