Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

Jegyzetek

97/ kolofont: CEGLÉD 255« 1.» a bázatlan zsellérek nea kaptak a közös legelőbél!

98/ Ceglédi lapló 1936 éri február 23. szántában.

99/ A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája Bp. 1897. I.k. 310.1.

100/ Ceglédi Kisgazda 1926 Junius 26. szánéban.

101/ Ceglédi Kisgazda 1926 szeptember 18, számában.

102/ Ceglédi Híradó 1925 március 1. /a tulaagaa haszonbérekről/ május 24. számában a haszonbér rendezésről. Ugyanerről a Ceglédi Kisgazda 1926 április 3. száma.

103/ Czegléd 1898 évi 20. szám „A csernél szől'őtelepitők".

100

CEGLÉD KÜLTELKI NÉPESSÉGE

1/ A oeglédi tanyák kérdésével foglalkozik M./olnár/ G./éza/ két közleménye a Ceglédi Kisgazda 1931 nov.7., és nov. 21.-1 számában,valamint Óceai István cikke a Ceglédi Közlöny 1933. okt. 22-29.száméban. Ez az utóbbi cikk a nagyközönség számára Íródott, alapjaiban helyesen ismerteti a tanyavilág kialakulását. ERDEI: Magyar tanyák. Bp. é. n. Athenaeum.

2/ Erdei: Id.m. 257.1.

3/ Erdei: Id.m. 14.1.

4/ A számtalan adat közUl néhány: 1292: piscarle, que wulgariter Tanya apellatur.. in territorio.. in Danubio /MOH STRIG.: I.k. 321.,324./ 1318: Tananak nevezi a dunai viea-halászó helyet /VESZPR; REG. 95., 96., 97/ 1400:

piscinam.. vulgariter Thonla dictum in comitatu Tholnensi in fluvlo D a n u b i i. /ZSIGM.OT.: II.372.reg./ 1409: in Danubio quoddam gugustium vulgo Twnya /Tbwna/ vocatum - /ZSIGM.OT.: II,k./

«