Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Valkó Arisztid: Régészeti és történelmi emlékek a vármegye területén
m RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI EMLÉKEK A VÁRMEGYE TERÜLETÉN Irta: DR. VALKÓ ARISZTID, tb. szolgabíró. Paleolith kor. A legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy Vármegyénk területén, már az őskorban megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Pilis hegyvidék a maga zárt rendszerével, geológiai alakzataival, természetes és részben mesterséges barlangjaival tartózkodó helyül szolgált az őskor emberének. A pomázi kiskevélyi barlangból a csiszolatlan kőkorszak (paleolith) Magdalénie n-nek nevezett szakából, különböző pattintott kőeszközök, szarvas-agancsok, csontok kerültek a Nemzeti Múzeum tárlóiba és kiegészítő részét képezik hazánk egyéb emlékeinek. A pilisszántói kőfülke és a remetehegyi fülke szórványos leleteiből hasonlóképpen következtethetünk a paleolith kor ősemberére. Neolith kor. A csiszolt kőkorszakban (n e o 1 i t h) már kedvezőbb a helyzet. Különböző kultúrák keletkeztek a Krisztus előtti lO.OOf év körül, amelynek nyomait vármegyénk több helyén megtalálhatjuk. A Pilishegyvidék is ilyen középpontját képezi a neolithikus kultúráknak. A solymári Várhegyről különböző pattintott kőpengék, obsidián szilánkok, kőfürészkék kerültek elő szórványosan. Bádeni kultúra. A Bádeni kultúrának egyik fontos állomása az újabban feltárt békásmegyeri őstelep, amelyről több agyagedényt őriz a Nemzeti Múzeum. Ha a vármegye neolithikus anyagára egy futó pillantást vetünk és a leleteket, továbbá a leletkörülményeket összevetjük, az őskori ember életének egész folyamatát meghatározhatjuk. Fontos foglalkozása volt az ősembernek az állattenyésztés és a földmívelés. A lakótelepeken egynéhány család élt együtt, putrikat, kezdetleges sárkunyhókat építettek. Agyagtűzhelyeket készítettek és általában itt találjuk a legtöbb agyagtárgyat, cserépedényt, csontlukasztókat, házieszközöket. Ha a tűzhely környéke szeméttel megtelt, agyaggal letapasztották és a helyet addig használták, míg a putri össze nem dőlt, vagy le nem égett. A lesározás és állandó helyben lakás következménye volt, hogy az őskori kultúrréteg állandóan nőtt. Az őslakók kedvelték a magasabban fekvő helyeket, az időjárás ellen védelmet nyújtó domboldalakat, mert a D u n a— Tisza köze ekkor még mocsaras őserdőség volt. K ö z ép Európában az úgynevezett vonaldíszes (1 i n e á r) kerámia uralkodott és jellemzője volt, hogy az edények falán különböző vonalas díszítményeket, bekarcolásokat alkalmaztak. A durvább kerámiai tárgyaknál az edények falát újj-benyomásos dísszel látták el. A neolithikumban erős népvándorlást, népmozgalmat észlelhetünk, melynek hullámai vármegyénk több helyén találhatók fel. A tiszántúli részeken a tiszai kultúra fejlődött ki; ennek nyomát P é c e 1 e n találhatjuk meg. Harangalakú edények kultúrája. Egy nagy kultúrakört alkotnak az úgynevezett harangalakú edények. A kultúra legfontosabb állomása Tököl, ahonnan harangalakú, vonalas díszítéssel ellátott, sárgásvöröses színű igen szép cserépedényeket őriz a Nemzeti Múzeum. Egyéb lelőhelyek: Csepel, Békásmegyer, Pestszenterzsébet és Pestszentlőrinc. Itt említjük meg, hogy a bádeni kultúra, mely még a bronzkor elején is él, szórványosan megtalálható Kiskőrös, Pécel, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr községeinkben. Rézkor. Mielőtt a bronkor ismertetésébe kezdenék, a rézkorról is meg kell emlékeznünk, mely átmenetet képez a neolithikumból a bronzkorba és több lelőhelyét ismerjük, így: Békásmegyer, Fájsz, Kiskörös, Óbuda, Pilisszántó, Vác. A kerámia nem finom és a réz, melyből pengéket és különféle eszközöket készítenek, jellemző e korra. Bronzkor. A Krisztus előtti 2000 év körül hazánk területén kifejlődött a bronzkori kultúra, amely itt élt, itt virágzott. Vármegyénk területén nagy bronzkori lakótelepekkel találkozunk. A Nemzeti Múzeum, valamint vidéki múzeumaink e korszakból szebbnél-szebb emlékanyagot őriznek. A legfontosabb lelőhelynek a tószeg i—L aposhalmot tekinthetjük, ahol a bronzkori kultúrának minden periódu-' sában volt élet és ahonnan a legtöbb emlékanyag 98
