Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Sólyom Sándor: A gödöllői járási egészségház és a járási egészségvédelmi szolgálat
gokat és a községház nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel, akkor tudtuk, hogy jó helyre jöttünk. S hogy mi az Egészségház? Azt ne tőlünk kérdezzék, hanem kérdezzék meg az anyákat, akik idehozatják csecsemőiket, kérdezzék meg azt a sok száz beteget, akik itt gyógyulást kapnak, kérdezzék meg az iskolás gyermekeket, kiknek fogazatát itt rendbehozzák, kérdezzék meg azokat, akik a mentőszolgálatnak köszönhetik életük megmentését s kérdezzék meg az anyákat, akik az ugyancsak ma felavatásra kerülő otthonban legszentebb hivatásuknak tesznek eleget, új életek adásával. Gödöllő híre nem állott meg az ország határánál, az itteniekről tudomást szerzett a nagy világ s a ma köztünk megjelenő külföldiek, a Budapesten ülésező népszövetségi bizottság kívánsága volt, hogy megtekinthessék az itteni Egészségházat s tapasztalataikkal hasznosíthassák. Megköszöni a kormánynak juttatott hálát. Mi adtunk pénzt, de ez nem elég. Munka és szeretet kell. Az intézmény nem idegen lesz, szoros kapcsolatban kell legyen a társadalommal. Gödöllőn a Stefánia és a Mansz pompásan végzik a feladatot és ő kéri is a melegszívű asszonyokat, hogy az alapszabályok paragrafusain kívül levő más alapszabályokra is hallgassanak s tegyenek meg mindent a munka tökéletesítésére. Végül a népjóléti miniszter nevében az Egészségházat s szülőotthont megnyitottnak jelentette ki. A megjelentek ezután megtekintették az Egészségházat, a tüdőbeteg fektetőt s az új szülőotthont, mely színes magyaros bútoraival, búbos kemencéjével s elsőrangú berendezésével általános csodálkozást keltett.“ A GÖDÖLLŐI JÁRÁSI SZÜLŐOTTHON. Épült 1930-ban. Működését megkezdte 1931. augusztus hónapban. Jelenlegi vezetője: dr. Horváth Zoltán v. egyetemi tanársegéd, szülész — nőgyógyász szakorvos. Megnyitástól 1937 március 31-ig dr. Szőke Tibor vezette. Helyiségek: Előkészítő szoba, szülőszoba, sterilizáló helyiség, vizsgáló szoba, nappali s^oba, két 7 ágyas kórterem, egy 1 ágyas és egy 2 ágyas különszoba, gyermekszoba, 2 ágyas elkülönítő szoba, tálaló helyiség, orvosi lakás. Fel van szerelve az összes szülészeti és a kisebb nőgyógyászati műtétekhez szükséges öszszes műszerekkel és felszerelési tárgyakkal. Betegágyak száma: 19. .Statisztikai adatok: Évszám ápolt beteg Összesen szülés abortus (vetélés) szül. és nögyógy. megbet. halva szül. magzat 1932 336 232 50 54 19 1933 391 247 95 49 21 1934 391 268 70 53 11 1935 452 304 99 49 16 1936 399 282 54 63 16 Szülőnők társadalmi osztálya: földműves, napszámos és cseléd 46 °/o iparos és munkás 43 °/o értelmiségek 10 °/o kereskedő 1 % Ellátási illetmény: Egy ágyas külön szobában napi 8.— P Két ágyas külön szobában napi 6.— P Közös osztályon 4.— P Bármelyik betegbiztosító intézettől kiállított beutalóval, vagy szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező betegek a közös osztályon díjtalanul, külön osztályon pedig megfelelő ráfizetés ellenében kezeltetnek és ápoltatnak. A szülés igen nagyfokú tisztaságot igénylő természetes folyamat, ami alkalmankint súlyos szövődményekkel járhat. A szövődményes szüléshez jól képzett szakorvos szükséges. — Az igen nagy számú kis lakásba.n, eddig kénytelen volt az anya, a család férfi és kiskorú tagjai előtt, tisztátalan környezetben, megfelelő segítség nélkül teljesíteni életet adó, magasztos hivatását. — A Szülőotthon felépítésével lehetővé tette a Közegészségügyi Kormányzat, hogy az anyák a legtökéletesebb hygienikus viszonyok között, jól képzett szülésznők vezetése és szakorvosi ellenőrzés mellett szülhessenek; gyermekágy alatt otthonos környezetben, gondos ápolás alatt fekhessenek; szövődmény esetén pedig gyors és szakszerű orvosi kezelésben részesülhessenek. Hogy szülőotthonunk jelentőségét mennyire megértette és értékeli járásunk lakossága, annak legjobb bizonyítékát adják a fenti statisztikai adatok. Kálvária Gödöllőn.
