Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Sólyom Sándor: A gödöllői járási egészségház és a járási egészségvédelmi szolgálat
ségvédeími szolgálatoknak. így első sorban a gödöllői járásban kezdődött meg az általános egészségvédelem és a fokozatos fejlődés után jutott el arra az állapotra, amely ez idő szerint fennáll. A gödöllői Járási Egészségvédelmi Szolgálat központja a Járási Egészségház. 1928. évben építette az egészségügyi kormányzat a Rockefeller Alap támogatásával. Ebben az épületben nyert elhelyezést a járási tiszti orvosi hivatal. Itt vannak az egészségvédelmi tanácsadások részére szolgáló helyiségek. Külön-külön helyiségek szolgálnak az anya- és csecsemővédelmi tanácsadások, külön az általános tüdő- és nemibeteg tanácsadá sok céljaira. Az iskolás gyermekek részére zuhanyfürdők vannak. Röntgenvizsgáló és quarzfénykezelő helyiségek is rendelkezésre állanak. Az iskolafogászat céljaira fogorvosi rendelőhelyiség szolgál. Az épület emeletén 12 szobás internátus, étterem és előadóterem van abból a célból, hogy a gyakorlati tanfolyamra kiküldött tiszti orvosok és védőnők itt nyerjenek elhelyezést és oktatást. A Járási Egészségházban vannak a gödöllői Mentőállomás helyiségei, ügyeletes szobája és elsősegélyhelye. A Járási Egészségvédelmi Szolgálat felelős vezetője a gödöllői m. kir. tiszti orvos. Alkalmazásban áll két tisztviselőnő, akik közül az egyik a gazdasági iroda vezetője és azonkívül a tiszti orvosi hivatal irodai munkáját látja el. A másik a Járási Egészségház háziasszonyi tisztségét tölti he. A járásban ezidőszerint hat zöldkeresztes védőnő teljesít szolgálatot. A járásban az egészségvédelmi szolgálat hat körzetből áll. Ezek székhelyei és a hozzá kapcsolt községek a következők. 1. Gödöllő, 2. Mogyoród (Szada), 3. Isaszeg (Dány), 4. Kistarcsa (Nagytarcsa, Kerepes, Csömör), 5. Pécel, 6. Vácszentlászló (Valkó, Zsámbok.) Ezidőszerint körzeti Egészségház van Mogyoródon, Vácszentlászlón, Kistarcsán, Pécelen, Kerepesen, Szadán,, Isaszegen és Zsámbokon. Ezek általában váró és tanácsadó helyiségekből állanak. Az első négy helyen iskolafürdő is van. A kistarcsai ezenkívül védőnő növendékek részére lakással is rendelkezik. A gödöllői Járási Egészségvédelmi Szolgálat szervezési munkálatait dr. Stoll Kálmán járási tiszti orvos kezdte el, aki sok fáradozással vetette meg az egészségügyi mintajárás alapjait, majd később 1930-tól kezdve dr. Kontra László járási tiszti orvos fejlesztette tovább. Ez utóbbi 1936. június havában megvált a gödöllői járástól, mivel Zala vármegye m. kir. tiszti főorvosává neveztetett ki. Mindkettőjük munkakészségéről tanúskodnak a működésük alatt létesített szép intézmények és elért eredmények. Ha a járás népmozgalmi adatait vizsgálat tárgyává tesszük, célszerűnek látszik, ha azokat összehasonlítjuk a tíz évvel ezelőtti adatokkal és mindkettőt párhuzamba állítjuk a megfelelő országos arányszámokkal. Ezeket az adatokat az alábbi táblázatban vizsgálhatjuk. Népmozgalmi adatok a gödöllői járás mai területére vonatkoztatja 1926. és 1936. években: A betegség neve Megbetegedések száma 100.000 lakosra esett a járásban Országos viszonylatban 100.000 lakosra esett Hastífusz 26 48.9 105.6 Vérhas 15 29.3 41.4 Diftéria 23 45.0 90.4 Vörheny 80 156.7 136.2 Tíz év alatt az országos arányszámok is javultak. Járásunk területén a tíz év alatt bekövetkezett változás általában nagyobb arányú, mint az országos átlagban. A születések száma a tíz év alatt nem csökkent olyan arányban, mint az ország átlagában. Ezzel szemben a halálozások száma nagyobb arányban csökkent, mint az országos viszonylatban. A természetes szaporodás a járásban ezen adatoknak megfelelően jóval felülmúlja az országos arányt. Giimőkóros halálozások arányszáma és tíz évi javulása megfelel az országos átlagos viszonyoknak. Csecsemőhalálozás terén, míg tíz évvel ezelőtt az országos viszonyoknál rosszabb volt a helyzet a járásban, a tíz év végén azonban az országos arányszámnál sokkal jobb volt az eredmény. A tíz év alatt bekövetkezett javulás sokkal nagyobb fokú, mint az országos átlagban. A főbb fertőző betegségek statisztikai adatait az 1936. évről az alábbi kimutatásban láthatjuk: Tárgy Születések száma 1000 lakosra Halálozások száma 1000 lakosra Természetes szaporodás 1000 laKosra Gümőkóros halálozás 1000 lakosra Csecsemő halálozás 100 élveszülöttre A gödöllői járás 1926. évi adatai 28.6 15.5 12.3 2.23 17.12 1926. évi országos arányszámok 27.4 16.7 10.7 2.4 16.7 A gödöllői járás 1936. évi adatai 22.8 12.0 10.3 1.54 12.74 1936. évi országos arányszámok 20.0 14.2 5.8 1.5 14.0 A járásban csupán a vörheny megbetegedés arányszáma nagyob az országos átlagnál, éppen ezért a jövőben ezen fertőző betegség ellen kell fokozott mértékben küzdenünk. Indokoltnak látszik, hogy azokon a helyeken, ahol a vörheny gyakrabban és nagyobb számban fordul elő, a gyermekek vörheny elleni védőoltásban részesüljenek 86
