Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
lépett s a budapesti üzíetvezetőség mágasépítészeti osztályánál nyert beosztást. 1922-ben vonult nyugalomba s azóta is vezeti építési vállalatát. Régi nemesi család sarja, mely nemességét még 1596-ban nyerte Rudolf császártól. 1914-ben bevonult a 18. hdtp. távíró- és telefon e.-hez. Részt vett az orosz, román, olasz és francia harctereken 48 hónapon át. Kit.: II. o. e. v. é., br. v. é., Kesk., német vaskereszt, magyar vaskereszt, magy.-osztrák és bolgár háb. e. é. Mint szakaszvezető szerelt le. Az Iparosifjak Olv. Kör elnöke, Ipartestület, a k. képv. test., a ref. egyháztanács, Kaszinó, Gazdakör, Frontharcos Szöv. és a NÉP kerületi titkára, illetve tagja. Závodszky János OTI nyugdíjas. * 1883 Tapolca, Ifjú korában a szabóiparban képezte ki magát és felszabadulása után, mint segéd egy ideig működött. 1906-ban megnősült és a Tudor Accumulátor gyárban volt 22 évig irodaaltiszt. 1935-ben rokkantsága miatt nyugalomba vonult. A világháborúban az orosz, olasz, román és a szerb fronton téliesített szolgálatot. Háromszori sebesüléssel tizedesi rangban szerelt le. Régi zalamegyei család. Nejének ősei nemesi családhoz tartoztak. Felesége: Fazekas Mária. Zchschnetzler Márton ny. min. s. h. igazgató. * 1865 Beszterce. Iskoláit Kolozsvárt végezte. Miskolci és besztercei szolgálat után a minisztériumba rendelték. Arany érdemkereszt kitüntetése van. Neje: Hoffmeister Gertrud az ev. Nőegylet tagja. Zeltler József vendéglős. * 1900 Soroksár. Iskolái elvégzése után vendéglős iparban szabadult fel. 1928 óta önálló Soroksáron és azóta vezeti jómenetelű vendéglőjét. A világháborúban a 31. nehéz tüzér e.-vel az olasz harctéren küzdött. Tagja a vendéglősök e., dalárda, valamint a k. képv. test.-nek. Felesége Neumayer Teréz. Gy. János. Zelei János gazdálkodó, hentes és mészáros. * 1878 Számkó. Iskolái elvégzése után szülei gazdaságában segédkezett. Hentesüzletét 1908-ban alapította. A Kcsk. és br. v. é. tulajdonosa. Neje: Koczek Teréz. Zeller Dezső ny. számvevőségi I. o. főtanácsos. * 1858 Hatvan. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd a kir. közalapítvány szolgálatába lépett. Több helyütt működött, végül a budapesti központi számvevőséghez osztották be, ahol 1914-hen aligazgatói címmel és jelleggel ruházták fel, 1918- ban igazgatóvá nevezték ki és 1923- ban főtanácsosi rangot kapott. Ekkor 45 évi szolgálat után nyugalomba vonult és azóta él Vácon. Felesége: Sankleib Izabella. Zettner Ferenc vegyeskereskedő. * 1893 Vérlesboglár. Iskoláit és tanoncévét Budapesten végezte. Mint segéd a Weiss Manfréd gyárban működött és ugyanitt folytatta működését, mint szakmunkás. 1914-ben hadba vonult, az orosz, olasz és román harctéren küzdött. Kit.: II. o. e. v. é., br. v. é, Kcsk., vaskereszt. Leszerelése után újra folytatta működését a gyárban, majd 1921-től önálló kereskedő lett. Felesége: Knerczer Anna. Dr. Zilzer Jenő ügyvéd. * 1877 Cservenka, Bács megye. Érettségit Szabadkán tett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, hol 1904-ben nyert oklevelet. Pályáját 1904-ben Ráckevén kezdte meg, hol ma is működik. A kommun alatt a vörösök hazafias magatartása miatt letartóztatták és tettleg inzultálták. Ráckevei takarékpénztár ügyésze, izr. hitközség elnöke, virilis jogon k. képv. test. t. Felesége: Róth Emma. néhai Zimányi Péter postafőtanácsos. * 1866 Csúcsén. Középiskolát az egri s a budapesti főgimn.-ban végezte, majd államszámviteli vizsgát tett. Utána a budapesti m. kir. posta szolgálatába lépett és 40 évi szolgálat után 1926-ban II. o. főtanácsosi ranggal nyugalomba vonult. 1932-ben Gyömrőn telepedett meg s itt élt 1937- ben bekövetkezett haláláig. Gy. Pál iparos, Erzsébet, férjezett: Török Gyuláné m. tisztv., Nándor iparos, Erzsébet festőművésznő. Felesége: Pricsell Rozália. Zimány Béla daráló és olajmalomtulajdonos. * 1879 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után a lakatosiparban képezte ki magát és Budapesten a technológián folytatta tanulmányait, majd mint bércséplő hat garnitúrával működött és később megalapította daráló malmát. 1914—1918-ig az orosz és olasz harctereken a repülőknél teljesített szolgálatot. A városi képv. test. volt tagja. A Hangya, MOVE alapító tagja. A Nemzeti Hitelszövetkezet volt igazgatósági tagja. Gazdálkodással is foglalkozik. Felesége: Petróczy Ilona oki. tanítónő. Gy. Teréz, Béla és István. Zimányi Frigyes MÁV főmérnök. * 1883 Karánsehes. Kecskeméten érettségizett. Budapesten szerezte mérnöki diplomáját. 1912-ben lépett a MÁV kötelékébe. 1916-ban a budapesti istvánteki főműhelybe került. Neje: Wesztvalevics Irma. csepei Zoltán Béla földbirtokos, * 1902 Verseg. Budapesten tett érettségit, a gazdasági akadémiát Debrecenben végezte. Katonai szolgálatot az 1. huszár e.-nél teljesített és mint emléklapos szerelt le. Atyja néhai csepei Zoltán Béla ny. igazságügyminiszter, felsőházi tag stb. volt. Anyja faji Fáy Margit. Felesége: ludányi Baly Katalin. Gy. Katalin és Béla. Földbirtoka 456 k. hold terjedelmű. 21 állandó és 23 aratási munkást foglalkoztat. Zombory Dániel ny. tanítóképző intézeti igazgató. * 1866 Nagykőrös. Ugyanott végezte a tanítóképzőt és oklevelet 1886-ban nyert. Ipariskolai rajztanári képesítését Aradón szerezte, majd 1913-ban Budapesten a tanítóképzőintézeti gyakorló iskola tanító tanfolyamán vett részt. Tanítói pályáját Mány községben kezdte meg, ahol 18 évig az elemi iskolánál működött, majd 1905—25-ig a tanítóképző tanára volt. Ekkor 38 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Előbb, mint a helyi ipariskola tanára is működött. Komoly irodalmi munkásságot is kifejtett, megírta a nagykőrösi ref. elemi iskola monográfiáját és több cikke jelent meg a „Közérdek“ c. lapban. Díszírással is foglalkozott, többek között elkészítette a város megbízásából Kossuth Lajos és Jókai Mór díszpolgári oklevelét, valamint ő írta meg I. Ferenc Józsefhez küldött részvéttáviratot Erzsébet királyné elhunyta alkalmával. Elkészítette Nagykőrös sík-, Nagykőrös, Pestvármegye és a hegyvidék domború térképét is. Nyugalomba vonulásakor a kormányzó igazgatóvá nevezte ki. Alapító elnöke a nagykőrösi ref. tanítóképző volt növendékei baráti szövtségének, tb. tagja a ref. egyháztanácsnak és tagja az Arany János Társaságnak. A múltban ezenkívül számos kultúr intézmény vezetője volt. Felesége: Szívós Amália. Zombory József földbirtokos. * 1872 Nagykőrös. Ősrégi nemesi család. Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett. 1897-ben lett önálló gazda. 20 hold földön kezdett gazdálkodni, amit 118 holdra növelt. Részt vett a világháborúban. Az orosz harctéren küzdött. 1916-ban szerelt le, mint főtűzér. Felesége: Meskovitzy Mária. Gy. Mária, Ilona, Erzsébet, József, Teréz, György. Zombory László sütőmester. * 1903 Maglód. Iskoláinak elvégzése után a pőkmestersóget tanulta ki. Mint segéd Budapesten és Szegeden gyarapította szakismereteit. 1929 óta önálló mester Maglódon. Üzletköre Maglód és környéke. Zornánszky Kálmán székesfőv. alk. * 1893 Szentmártonkáta. 1914-ben vonult be a 68. cs. és kir. gy. e.-hez, mellyel a szerb és orosz harctereken küzdött. Egy ízben megsebesült és mini 75 °/o-os rokkant c. tizedes szerelt le. Kit. br. v. é., Kcsk., seb. é. Leszerelése után ismét elfoglalta állását a székesfővárosnál, ahol 1928-ban nevezték ki. A temetőben teljesít szolgálatot. Ezenkívül Szentmártonkátán több holdas birtokán gazdálkodik. Felesége: Szabó Mária. 226