Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Wieland Mihály r. k. h. esperes plébános. * 1885 Soroksár. Közép­iskoláit Kiskunfélegyházán, teológiai tanulmányait Vácott végezte. 1911- ben szentelték pappá. Közben ma­gánjogból is vizsgát tett. Papi pá­lyáját Vecsésen mint hitoktató kezd­te meg, majd működött Magyarnán­­doron, Ceglédbercelen, Csömörön, Taksonyban, Soroksáron, Kecskemé­ten és Erzsébetvároson. 1925-től Taksonyon plébános és 1936-ban ne­vezték k h. esperssé. A világháború­ban mint tábori lelkész, Székes­fehérvárott és az orosz harctéren, valamint később az olasz tűzvonal­­ban teljesített szolgálatot. Kit.: papi ék., ek. a v. é. szalagján, Ksck. h. e. é. E. 1. százados. Haza­fias magatartása miatt a kommün alatt sok üldöztetésben volt része. Nevéhez fűződik több helyi vallásos egyesület megalapítása, 1936-ban a kisvarsányi, 1937-ben a nagyvarsányi templom építése stb. A helyi vallá­sos egyesületek elnöke, k. képv. test. tag. Wiesner Sándor Kaiser-féle vegyé­szeti gyár ügyvezetője. * 1900 Veszprém. Budapesten végezte a Ke­reskedelmi Akadémiát. 1932-ben a Kaiser-féle vegyészeti gyár ügyveze­tője lett. Neje: Weiner Anna. Wicszt József malombérlő. * 1898 rilisvörösvár. Iskoláinak elvégzése után tisztviselői pályára lépett s a közélemezési minisztériumba nyert beosztást, hol 3 évig működött. Cin­­kotán gazdálkodást folytat s feles haszonra bérbe veszi az ottani mal­mot. 1930-ban Budapestre költözik, míg 1934-től Jászkarajenőn veszi át mostani bérletét. A malom 1898-ban létesült. Rozs- és buza őrlésre van felszerelve. Napi teljesítmény 150 q búza, 150 q rozs. Üzletköréhez tar­tozik Jászkarajenő és 8 szomszédos község. Alkalmazottak száma 8. Élénk és tevékeny részt vesz a köz­ség kultúrális- és társadalmi életé­ben. Felesége: Bánhidy Márta. Willburger Károly a vendéglősök és szállodások otthonának gondnoka. * 1856 Bpest. A vendéglősipart atyja üzemében tanulta. 1884-ben lett önálló, 1901-ben borkereskedése volt. Később visszavonult a szakmától. 1928-tól gondnoka a Vendéglősök és Szállodá­sok otthonának. Vendéglősök ipartes­tületének volt pénztárnoka. Felesége: Molterer Katalin. Winkler Adolf ny. fötisztviselő. * 1882 Prinniswald. Középiskoláit Trop­­pauban végezte. Bilitzen vas- és fém­ipari szakiskolát végzett. Működését Oderbergben kezdte meg egy petróleum gyárban, mint tisztviselő és ott 1 évig dolgozott. Onnan került a Fegyver- és Gépgyárba és ott 1902—1936-ig mű­ködött és 34 évi szolgálat után vonult üyugalomba, mint fötisztviselő. Fele­sége: Dőli Gertrud, kinek a családja németországi származású. Három gyermekük van. Winter Ferenc úri- és női divatke­reskedő. * 1894 Bpest. Iskolai tanul­mányait ugyanott végezte. Iparművé­szeti iskolába is járt, ahol fejlesztette szaktudását. Bpesten lett önálló, majd Csepelen megvette ma is íenálló üz­letét, amit a kor szellemének megfe­lelően vezet. 5-6 embernek ad kenyeret. 1914-ben bevonult, az orosz fronton küzdött. Kit. Kcsk., seb. é., hadiemlék érem. Mint tizedes szerelt le. Felesé­ge: Seidner Margit. Wissinger László városi állatorvos. * 1903 Hódság. Újvidéken érettségizett, majd Bpestre 1926-ban állatorvosi ok­levelet nyert. Működését 1929-ben Kis­kunfélegyházán kezdi mint városi ál­latorvos, magán prakszist is folytat. Tagja a Sport E.-nek és az O. M. I. T. E. vezető tagja. Felesége: Seress Magdolna. Gy. László. Wittenberg József sütőmester. * 1907 Lázi. Veszprémben és Győrben végezte a középiskolát. A szakmát Bu­dapesten tanulta. 1937 óta önálló. Új­pesti sütők szakosztályi elnöke. Neje: Schmertz Júlia. Wittinger Antal mozitulajdonos. * 1893 Törökbálint. Iskolái elvégzése után előbb szüleinél segédkezett, majd bevonult a cs. k. 6. tüzérezredhez, mellyel a szerb és olasz ütközetekben vett részt. Kit. br. v. é. Kcsk. háb. eml. é. Az összeomláskor szerelt le. 1928-ban megalapította Törökbálinton a „Turul“ mozgószínházat, melynek befogadó képessége kb. 400 személy. Több helyi társadalmi egyesület tagja. Felesége: Meichl Mária. néhai Wizener István kémény­seprőmester. * 1871 Cegléd. Iskoláinak elvégzése után a kéményseprői szak­mában képezte ki magát. Bpesten sza­badult fel s itt működött 1913-ig. Ak­kor kapta meg a monori kéményseprői kerületet, melyet 1933-ban bekövetke­zett haláláig vezetett. Ez idő óta öz­vegye: Wéber Anna vezeti a kerüle­tet. Bejegyzett üzletvezető: Wizerner Imre képesített kéményseprő. A kerü­let Monor, Vasad és Csomba közsé­gekből áll. Gy. Margit, Lenke, Vilmos, Imre, László. özv. Wolf Mórné üveg- porcellán­­kereskedése. 1850-ben alapította a cé­get a jelenlegi cégvezető Wolf László nagyatyja. Ezt atyja vette át, míg je­lenleg W. László vezeti. * 1898. A világháborúban atyjával együtt részt vett és az ellenforradalmi megmozdu­lásban is harcolt. Később a nemzeti hadseregben is teljesített szolgálatot. Wokoun Béla áll. vizsgázott fogász. * 1882 Budapest. Ugyanott végezte kö­zépiskoláit, majd a fogászati ipart ta­— 224 — nulta ki és abban l9ll-ben az irgal­mas kórházban tett szakvizsgát. Az­óta mint áll vizsg. fogász működik. 1930-ig Kecskeméten volt és azóta Nagykőrösön folytatja pályáját. 1915- ben a 32. gy. e.-hez vonult be és az összeomlásig háborús szolgálatot tel­jesített. Szabad idejében szobrászattal foglalkozik és több érdekes kompo­­zicióju szobrával ért el sikert. Fele­sége: Molnár Margit. Gy. Iván és Margit. Wollner Ármin kereskedő. * 1882 Joblanc. Iskoláit Monoron végezte. Itt kereskedői szakmát tanulta ki és fel­­szabadulása után Budapesten működött 1914-ig. Amikor hadbavonult. Orosz fogságban volt. Kit. Kcsk. Leszerelése után ismét Budapesten működött, majd 1924-ben önálló lett Csepelen, ahol üz­letét a kor szellemének megfelelően vezeti. 3 embernek ad kenyeret. Fele­sége: Bogrov Zoja. Wollner Márton festékkereskedő. * 1904 Nyitra. Szakmáját Újpesten ta­nulta ki és 1933-ban önálósította ma­gát. Egy alkalmazottat foglalkoztat. Felesége: Schwartz Józsa. Gy. István. özv. Wührl Istvánná szül. Oppe­­nauer Terézia vendéglős. * 1884 Pilis­­borosjenő. 1910-ben ment férjhez és férje 1919-ben nyitott vendéglőt, me­lyet 1935-ben történt elhalálozásáig vezetett. Azóta a vendéglőt ő vezeti és állandóan fejleszti. Gy. Brigitta férj. Stampf Károly és Mária, aki a ven­déglő vezetésében segédkezik. X Xántus Elek ny. tanítóképző int. tanár. * 1868 Csiktapolcza. Közép­iskoláit és a tanítóképzőt Csiksom­­lyón, tanári képesítését Bpesten szerezte. Tíz évig elemi népiskolánál tanított, majd 22 évig a csiksomlyói r. k. tanítóképzőnél, 2 V* évig az esztergom-tábori polg. fiú isk.-nál, mint az iskola szervezője és vezetője volt, majd 8 évet a gyömrői polg. fiú iskolánál és 3 évet a gyömrői ipa­ros-tanonciskolánál működött. 49 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Több cikke megjelent a csíki lapok­ban, a Csikmegyei Híradóban, a Tanügyi Tanácsadóban, a Közműve­lődésben, Szűz Mária virágos kert­jében, a Gyömrői Járás című heti­lapnak szerkesztője és kiadótulajdo­nosa, Hargitta váralja jelképes szé­kely község társadalmi és szépiro­dalmi hetilapjának szerkesztője, a jelképes község Gyömrői-társközsé­­gének megválasztott bírója. Gyöm­­rőre 1925-ben költözött, a község tár­sadalmi és kultúrális életében tevé­keny részt vesz. Gondnoka a r. kát. egyháztanácsnak, elnöke a kath. kör­nek, tanácsnoka a Tűzoltó Testü­letnek, örökös tb. elnöke a Gyöm-V

Next

/
Thumbnails
Contents