Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

tonai felügyelője volt és 1924-ben 35 évi szolgálat után altábornagyi rangban vonult nyugalomba. Háb. kit.: A Lipót-rend lovagkeresztje, III. o. vaskorona-rend, III. o. katonai é. k., ezüst és br. katonai érdemérem, Kcsk., két sávos seb. érem, német II. o. vaskereszt, magyar vöröskereszt I. o. díszjelvénye. Továbbá a II. o. katonai szolgálati jelv., jubileumi e. é. és eml. kereszt, valamint a török vöröskereszt díszjelvénye. Magyar nemességét vencsellői előnévvel 1918-ban nyerte. Nyugalombavonulása óta Tápiószelén lakik, ahol elnöke a MOVE-nak, Levente E.-nek, Nemzeti Munkavédelemnek, Társaskörnek és a Gazdasági Banknak.

1934-ben a kormányzó érdemei elismeréséül a magyar é. k. középkeresztjével tüntette ki. Felesége: nagyenyedi Enyedi Irén. Egy fia van Ferenc, aki a m. kir. folyamőrség törzskapitánya.

vitéz Viszlay Ferenc malomtulajdonos. * 1893 Budapest. Középiskolái elvégzése után, katonai szolgálatba lépett a 3. h. huszárezredhez Szegeden. Később szolgált Szabadkán is. 1914-ben mint aktív katona került az orosz frontra, majd a 85. k. gy. e. kötelékében az olasz fronton is harcolt. Egyszer megsebesült. I. o., II. o. ezüst, Kcsk., seb. é., háb. e. é. tulajdonosa. 1938-ban vitézzé avatták Székesfehérváron. A háború után a Nemzeti Hadseregben egy rövid ideig még szolgálatot teljesített. 1919-ben mint főhadnagy szolgálaton kívüli viszonyba helyeztetett. Még az évben Cinkotán malmot vásárolt, melyet 1928-ig vezetett. 1928-ban Ujszászon bérelt malmot, mely bérletet 1933-ig tartott fenn, majd 1930 óta Zagyvarékáson saját malmát vezeti. A k. képv. test. és a Vitézi Szék tagja.

özv. Vitéz Imréné szül. Czégényi Julianna a csepeli Stefánia Csecsemővédő Intézet fővédőnője. * Nagyszalonta. Iskolai tanulmányait Nagyszalontán végezte, a védőnői oklevelét Budapesten szerezte. Hódmezővásárhelyen kezdte működését. 1927- től vezető fővédőnője a csepeli Stefánia intézménynek.

vizenbergi és mosoni Vizer Dezső ny. OTI főtanácsos. * 1870 Arad. Ősrégi nemesi családból. Családja eredete a XVI. századba vezethető vissza és tagjai közül számosán grófi és bárói címet kaptak a 15. században. A család magyarországi ága a vizenbergi és mosoni előnevet nyerte. Atyja aradi ügyvéd volt, az ottani ügyvédi kamara megalapítója és titkára, Arad vármegye tb. ügyésze. Középiskoláit Aradon végezte és 1888-ban az ottani keresk. Akadémián kapta végbizonyítványát. Tanulmányai befejezése után az aradi kincstári jószágigazgatóság kötelékébe lépett, majd katonai kötelezettségének eleget téve, 1895-ben t. hadnagy lett. A világháborúban önként jelentkezett és első h. gy. e.-nél a tanf. elvégzése után főhadnaggyá léptették elő és mint ilyen legtöbbet a Honvédelmi minisztérium hadsegélyező hivatalában, mint a 7. ügyosztály vezetője működött. 1918 decemberében századosi rangban szerelt le. A forradalom után a Nemzeti Hadsereg szervezésében is résztvett és a vadász különítménynél, mint annak szekszárdi osztagának parancsnoka

1921-ig teljesített szolgálatot. Jelenleg eml. 1. százados. Leszerelése után az OTI kötelékébe lépett, ahol 1935 jan. 1-ig teljesített szolgálatot, amikor 65 éves korában főtanácsosi ranggal vonult nyugalomba. Rákoscsabán 1932 óta működik. A Csabaújtelepi rk. templomi biz. alelnöke és résztvesz valamennyi helyi és társadalmi megmozdulásban. Házasságából 3 leánya született, akik valamennyien érettségit tettek, egyik közülük középisk. tanárnő.

Vizér Mátyás k. elöljáró, ny. MÁV altiszt. * 1871 Muraszentmária. Pályáját, mint kazánfűtő kezdte meg. Ebben a minőségben 8 évig szolgált. Utánna leszolgálta katona éveit és akkor a MÁV kötelékébe lépett és a Keleti pályaudvaron, mint altiszt teljesített szolgálatot. 1926-ban vonult nyugalomba. A kommun alatt hazafias magatartása miatt a halálraítéltek listáján szerepelt. 1915-ben került Dunakisvarsányba és 1935 óta a k. elöljárója. A Tűzoltó E.-nek alelnöke, a k. képv. test.-nek vir. tagja. Felesége: Szkupa Anna. Gy. 5.

nagycsepcsényi és mutnai Vladár József k. főmérnök. * Bia. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. Több külföldi államban tett tanulmányutat. A világháborúban, mint vasutas teljesített szolgálatot. 1920-tól k. főmérnök. Számos helyi intézmény tagja. Felesége: Varar Margit.

Volenik János malomtulajdonos. * 1897 Császártöltés. Középiskoláit Baján végezte és szakmájában is ott szabadult fel. Ezenkívül a mechanikus ipart is kitanulta és Budapesten elvégezte a technológiát. Ezután éveken át Budapesten, mint művezető működött. A háború alatt a resicai ágyúgyárban speciális mérőeszközöket készített. 1919-ben Baján társasalapon malomépítő és gépgyárat alapított, melyet 3 évig vezetett. Utána Hercegszántón bérelt malmot, majd Kalocsán volt gépműhelye és ezután telepedett le Hartán, ahol először egy kisebb malom társtulajdonosa volt, 1934-ben pedig felépítette a környék egyik legnagyobb malomüzemét. A tulajdonát képező hengermalom napi termése 7 vagon,

18 járatú automatikus felszerelésű és 150 és 75 HP szivógázmotora és saját villanyvilágítása van. Átlag 20 embernek ad kenyeret. A MOVE, iparoskör vm. és k. képv. test. tag. Felesége: Szekulics Róza.

Voller Ferenc k. főjegyző. * 1881 Ujszász. Középiskoláit Jászberényben, jogi tanulmányait és a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte. Pályáját Versegen kez'dte, 1910-ben lett Túrán segédjegyző és 1919-ben a község vezető jegyzőjévé választotta. Több helyi e. elnöke. Felesége: Milcsa Anna. Gy. Magda, Otília, Anna és Eszter.

Vödrös Lajos szikvízgyáros. * 1905 Solt. Szakmáját atyja mellett tanulta. Saját gyárát 1934-ben alapította. Felszerelése 1 drb szikvízgyártó gép 200 drb üveggel. Atyja vitéz Vödrös Lajos, apósa Madaras István frontharcosok. Felesége: Madaras Julianna.

Vögerl Gyula kereskedő. * 1886 Budapest. Kolozsvárott végezte a kereskedelmi akadémiát és oklevelet 1905-hen nyert. Pályáját a „Villamossági Reklám Vállalatinál kezdte meg. 1907—1908-ban, mint huszárönkéntes szolgálta le katona éveit, és mint emléklapos főhadnagy szerelt le. 1908—13-as években a Puch autógyárnál először Grácban, majd Budapesten, mint főtisztviselő működött. 1913—18-ig Oroszországban 3600 holdas birtokán élt és az ott lévő szeszgyárát vezette. Az orosz kommunizmus kitörésekor birtokát elkobozták és ekkor hazajött és a hadseregben mint tolmács teljesített szolgálatot. 1919—21-ig Szabadszállás községben a villamosvilágítást szervezte meg. 1921—23-ig a Magyar Gazdák Szövetkezetének vezetője volt, mely szövetkezetét ő létesített. 1923-ban beolvadt a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetébe s mint annak kirendeltsége és vezetője működött. 1927 óta önálló bejegyzett cég.

Vörös Gyula fogy. ellenőr. * 1890 Simontornya. Iskolái elvégzése után a csendőrség szolgálatába állott és mint csendőrtiszthelyettes vonult nyugalomba. 1909-ben teljesített katonai szolgálatot és ekkor 1912-ben átment a csendőrséghez. A világháború alatt, mint tábori csendőr tett eleget katonai kötelezeteségének. Leszerelése után egy ideig Budapesten szolgált, majd átjött Nyáregyházára és ott teljesített csendőri szolgálatot és itt is vonult nyugalomba. 1935 óta a község fogy. adóellenőrje. Levente oktatója volt egészen 1936-ig. Felesége: Magócs Ilona.

néhai Vörös Imre MÁV I. o. főintéző. * 1881 Kápolnásnyék. Érettségit Budapesten tett, majd a MÁV